A nyugdíjak reálértéke csaknem 20 százalékkal csökken Portugáliában

A portugál gazdaság nem sok jó hírt szolgáltatott az elmúlt időszakban, ám tegnap megtört a jég: Lisszabon több mint két éve először dobott piacra tízéves államkötvényeket. A hárommilliárd eurós kibocsátást jócskán túljegyezték a befektetők, 5,6 százalékos hozam mellett. Ez jóval magasabb az euróövezeti átlagnál, ám portugál viszonylatban komoly előrelépés. Az ország utoljára 2011 januárjában – a 78 milliárd eurós nemzetközi mentőcsomag igénylése előtt két hónappal – bocsátott ki tízéves állampapírokat, a hozam akkor jócskán a veszélyesnek tartott 6 százalékos szint felett, 6,7 százalékon volt – emlékeztet a Bloomberg. Ilyen alacsony hozamot utoljára 2010 augusztusában mértek, miközben az ötéves papírok hét bázispontos csökkenés mellett 4,15 százalékos hozamon álltak tegnap. (Ötéves papírokat a válság kezdete óta először január végén értékesített Portugália.)

Vítor Gaspar pénzügyminiszter máris óriási sikerről beszélt, ami rá is fér kormányára, amely az elmúlt időszakban többnyire azzal szembesült: a korábban elhatározott megtakarításoknál jóval többre van szükség az államháztartás fenntarthatósága érdekében. Elemzők is a válságból kivezető út fontos lépéseként értékelték a kibocsátást, ugyanakkor hozzátették: a portugál kormány kedvező időpontot választott a visszatérésre. A piacokon általában jó hangulat uralkodik, és pozitív hatást gyakorolhatott a papírok megítélésére az is, hogy április közepén hét évvel meghosszabbították a 78 milliárdos hitel többségét kitevő uniós (EFSM és EFSF alapokból juttatott, 52 milliárd eurónyi) rész visszafizetésének határidejét.

Aníbal Cavaco Silva államfő már nem ennyire optimista, újságíróknak tegnap csak így kommentálta a kibocsátást: „folytatnunk kell a munkát”. Feladat pedig bőven akad az államháztartás konszolidációjában. Ezt jelzi az is, hogy tegnap ismét megérkeztek Lisszabonba a hitelező hármas, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, illetve a Nemzetközi Valutaalap szakértői, hogy elemezzék a legfrissebb megszorításokat. Azokat az intézkedéseket, amelyeket még péntek este jelentett be Pedro Passos Coelho miniszterelnök. A közszférában 30 ezer embert, az alkalmazottak 5 százalékát elbocsátják, emelik a heti munkaidőt, a nyugdíjkorhatárt pedig 66 évre emelik fel. A nyugdíjkiadások csökkentésével (illetve a nyugdíjak megadóztatásával) az idősek átlagosan jövedelmük csaknem 19 százalékát veszítik el 2015-re. A trojkának is átnyújtott javaslatcsomag szerint a 6,1 milliárd eurós kiadáscsökkentéstől összességében 4,8 milliárd eurót remél a kormány 2015 végéig, a különbözet az az 1,3 milliárd euró, amely azért nem tud befolyni az államkasszába, mert az alkotmánybíróság megsemmisített négy fontos kiadáscsökkentő lépést.

A folyamatos kiadáscsökkentés negatívan befolyásolja az amúgy is a recesszió szélén táncoló gazdaság teljesítményét: az Európai Bizottság legfrissebb becslése szerint a GDP 2,3 százalékkal csökkenhet az idén, és jövőre is csak 0,6 százalékos bővüléssel számoltak, ám még a legfrissebb megszorítások bejelentése előtt. A munkanélküliség folyamatos emelkedés mellett 18,5 százalékosra nőhet 2014-re.

Szlovénia közben mindent elkövet, hogy ne kelljen mentőcsomagért folyamodnia. Ennek érdekében idén megpróbálja eladni második legnagyobb állami bankját, a Nova KBM-et – erről egy szlovén kormányzati forrás beszélt a Reuters hírügynökségnek. A múlt héten a Moody's Investors Service megvonta Szlovéniától a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot.

Szlovénia közben mindent elkövet, hogy ne kelljen mentőcsomagért folyamodnia. Ennek érdekében idén megpróbálja eladni második legnagyobb állami bankját, a Nova KBM-et – erről egy szlovén kormányzati forrás beszélt a Reuters hírügynökségnek. A múlt héten a Moody's Investors Service megvonta Szlovéniától a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot.-->