Európai Bizottság: Nem mi kértük az új Varga-csomagot
Giró-Szász András kormányszóvivő tegnap azt mondta , hogy az Európai Unió kérte az új kiigazításokat, amelyekre a magyar kormány szerint nem volt szükség. A kabinet szerint ezek nélkül is meglettek volna azok a számok, amely a túlzottdeficit-eljárástól való megszabaduláshoz szükségesek – tette hozzá.
„A bizottság már május 29-én javaslatot tett a túlzottdeficit-eljárás Magyarországgal szembeni megszüntetésére, minden további fenntartás nélkül” – válaszolta a Világgazdaság kérdésére az Európai Bizottság.
Elemzők furcsának találták Varga Mihály múlt hétfői (június 17-ei) bejelentését. Az új Varga-csomagban duplájára növelik a tranzakciós illetéket, emelik a bányajáradékot, és a vállalatoknak drágább lesz a telefonálás. A csomag része, hogy a bankoknak 7 százalékos adót kell fizetni az állam által átvett önkormányzati adósságok után.
Az Európai Bizottság lapunkkal közölte, hogy tudomásul vették a magyar Országgyűlés elé június 17-én benyújtott új intézkedéseket. Hozzátették, az intézkedéseket alaposan megvizsgálják, különös tekintettel a gazdasági növekedésre gyakorolt hatására, valamint arra, hogy az intézkedések az országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatosak-e.
Az Európai Bizottság felidézte, hogy május 29-én bemutatták a 2013-as országspecifikus ajánlásaikat, amelyekről a tagállamok az Európai Tanács júniusi ülésén döntenek majd.
Az ajánlások között szerepelt, hogy „Magyarország alkalmazzon stabil, kiegyensúlyozottabb és kiszámíthatóbb társaságiadó-rendszert. A növekedés és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében egyszerűsítse a társasági adózást, és csökkentse minimálisra az ágazatspecifikus adók által a forráselosztásban teremtett torzulásokat. Folytassa a munka megadóztatásának foglalkoztatás-barátabbá tételét az alacsony keresetűek adóterhének enyhítésével, többek között a munkahelyvédelmi törvényben szereplő jogosultsági kritériumok finomításával és az adózásnak a környezetvédelmi adók felé való elmozdításával”.
Az Európai Bizottság a Világgazdasággal közölte: „Ennek a 2013-as ajánlásnak az az indoka, hogy Magyarország nem követte a 2012. évi ajánlást, miszerint alkosson nem torzító és stabil társasági adózási kereteket. Ezzel szemben további ágazati különadók bevezetésével tovább növelte bizonyos vállalati szektorok adóterheit. Jóllehet a munkahelyvédelmi akcióterv részeként bevezetett új kisvállalkozási adó kialakítása kedvező, a különböző vállalati szektorokban alkalmazott több eltérő adókulcs gátolja a források hatékony elosztását, és kihat a beruházásra és a hitelezésre”.
