Közel 40 éves mélypontról hajszálnyit emelkedett az infláció

Májusban a fogyasztói árak 1,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – közölte a KSH. Áprilisban 1,7 százalékos volt az éves inflációs, ami 1974 óta nem látott mélypontot jelentett.

Az alacsony májusi éves árnövekedés fő oka a háztartási energiaárak jelentős mérséklése. Emellett az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk kivételével minden más termékfőcsoportban is árcsökkenés történt egy év alatt.

A szezonális hatásoktól megtisztított árindex, a maginfláció 3,2 százalék lett éves alapon, ami megegyezik az előző havi értékkel. Ez jelzi, hogy a fő inflációs mutató alig tud közelebb kerülni a maginflációhoz, illetve a rés záródása csak a fő mutató emelkedése miatt következett be. Ez pedig alátámasztja, hogy egyszeri hatások tartják ilyen alacsonyabb szinten az inflációt.

Az inflációs adat valószínűleg nem befolyásolja a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsát a kamatvágási ciklus folytatásában, hiszen az inflációs mutató továbbra is a jegybank 3 százalékos célszintje alatt áll.

2012. májushoz viszonyítva az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 3,7 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt az idényáras élelmiszerek (17,1 százalék), a liszt (11,3 százalék), a sertészsiradék (7,9 százalék), valamint a párizsi, kolbász (7,0 százalék), a sertéshús (5,4 százalék) és az étolaj (5,3 százalék) ára – írja a KSH. Árcsökkenés következett be többek között a tojás (16,8 százalék) és a cukor (3,8 százalék) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 9,8 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is.

A szolgáltatások esetében a statisztikai hivatal szerint szintén átlag feletti volt az árnövekedés (4,1 százalék), ezen belül a szemétszállítás 7,7, a helyi tömegközlekedés 5,3 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkekért 1,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

Az egyéb cikkek körében is árcsökkenés következett be (0,7 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok 5,1 százalékkal kerültek kevesebbe. A ruházkodási cikkek ára átlagosan 0,2 százalékkal csökkent. A háztartási energia esetében szintén árcsökkenés (8,5 százalék) volt megfigyelhető. Ez utóbbin belül a vezetékes gázért és az elektromos energiáért egyaránt 10 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, míg a távfűtés ára 11,7 százalékkal csökkent 2012. májushoz képest.

1 hónap alatt – 2013. áprilishoz viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerek átlagosan 0,6 százalékkal drágultak, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – 7,2 százalékos áremelkedésének következménye. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal csökkent. Árcsökkenés következett be a tojás (4,1 százalék), a baromfihús (2,0 százalék), a sertéshús (1,3 százalék), valamint a péksütemények és a cukor (1,1-1,1 százalék) esetében.

A szolgáltatásokért és a ruházkodási cikkekért átlagosan 0,3 százalékkal kellett többet fizetni az előző hónaphoz képest. Az egyéb cikkek (ide tartoznak: lakás-, háztartás- és testápolási cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) körében árcsökkenés volt megfigyelhető (1,6 százalék). Ezen belül a járműüzemanyagokért 3,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Kisebb mértékben csökkent a szeszes italok, dohányáruk (0,3 százalék), a tartós fogyasztási cikkek (0,2 százalék) és a háztartási energia (0,1 százalék) ára.

"A várakozásoknál kevésbé emelkedett az infláció májusban az előző havi 38 éves mélypontot jelentő 1,7 százalékról, és a fogyasztói árak 0,1 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest" – írta Suppan Gergely.

Az infláció az "üzemanyagáraknál jelentkező bázishatások miatt kissé, 2 százalékig emelkedhet a következő hónapokban, azonban augusztustól újra csökkenhet a palackos gáz, a víz-, csatorna és szemétszállítási díjak csökkentése miatt" – vélte a TakarékBank vezető közgazdásza.

Az élelmiszerárakra nézve szerinte enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása is, ami később akár lefelé mutató meglepetést is okozhat, amit a tavalyinál jóval kedvezőbb terméseredmények is támogathatnak.

"Az inflációra nézve nagyfokú bizonytalanságot jelent a dohánytermékek árrésének 10 százalékra tervezett emelése, mivel nem lehet tudni, hogy ebből a termelőknek mekkora részt kell elfogadniuk. Az elektronikus útdíj bevezetése szintén valamelyest emelheti az inflációt, azonban ennek hatása inkább a termelői árindexben lesz érezhető, így jórészt közvetett, és jelentősen tompított hatásai lehetnek. Ugyanakkor a háztartási energiaárak további esetleges csökkentése jelentősen mérsékelheti az inflációt" – fejtegeti Suppan.

Mivel az infláció "várhatóan az egész év során bőven a 3 százalék inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat" – vélekedett. "A második negyedévtől ugyan a belső kereslet enyhe élénkülésére számítunk, ez azonban nem lesz elég erős ahhoz, hogy az inflációra nézve kockázatot jelentsen".

"A legutóbbi piaci folyamatok azonban megakadályozhatják a kamatok jelentős csökkentését" – figyelmeztet az elemző. "Az elmúlt időszakban ugyanis a Fed több döntéshozója a mennyiségi lazítás ütemének csökkentése mellett foglalt állást, ami a nemzetközi kötvénypiacokon meredek hozamemelkedéshez vezetett, elsősorban a hosszú oldalon".

Kiemelte, hogy a hazai piacon pedig a hosszú hozamok meredek emelkedése mellett kiárazódtak a korábbi kamatcsökkentési várakozások, így jelenleg csupán egy további 25 bázispontos kamatcsökkentés van beárazva. "Ezért arra számítunk, hogy a következő 4 százalékra csökkenhet az alapkamat, további kamatcsökkentésekhez azonban az ország kockázati megítélésének szignifikáns javulása, illetve a nemzetközi hozamkörnyezet jelentős javulása szükséges" – vélte.