Részleges csődöt hoz a bankok adóztatása? – Szakértők válaszolnak

A szakértők azt találgatják, államcsődöt jelent-e, hogy a kormányzat az önkormányzati adósság átvállalása után 7 százalékos adót fizettet a bankokkal. A kormány érvelése szerint ők jobb és megbízhatóbb adósok, ezért kell az adó. Egyes elemzők ugyanakkor felvetették, hogy az adósság részleges elengedése szelektív államcsődöt jelentene.

„Mindenkinek igaza van” – mondta a Világgazdaságnak Samu János. „Alapvetően az önkormányzat más minőségű adós, mint az álam. Az állam kockázatmentesebb adós, így jellemzően alacsonyabb kamat mellett kap hitelt. Az állam az átvett adósságért ezért vagy alacsonyabb kamatot fizethet, vagy kisebb értéken veheti azt át a közgazdasági logika alapján” – magyarázta a Concorde makrogazdasági elemzője. „Közgazdaságilag ez racionális” – tette hozzá.

„Viszont a máik oldalról nézve, ezt úgy lenne igazságos meglépni, hogy a kormány a bankoknak megadná a lehetőséget a programból való kimaradásra, nem kötelezné őket rá” – mutatott rá Samu János. „A hitelminősítők azt vizsgálhatják, hogy mennyire önkéntes a program, és ennek függvényében értékelhetik a lépést” – vélekedett. Hangsúlyozta, az önkéntesség és a bankok szabad döntése kulcskérdés. „Ha a bankoknak megvan az elvi lehetősége arra, hogy ne vegyenek részt a programban, akkor valószínűleg nem lesz államcsőd” – fejtette ki.

„Már tavaly is felmerült, hogy milyen formában és megegyezés alapján vethetnek ki adót vagy leírást az önkormányzati adósság állami átvétele után” – mondta a Világgazdaságnak Gárgyán Eszter. A Citi régiós elemzője szerint a szelektív államcsőd kérdése jogi kategória, amit a hitelminősítők vizsgálnak. „Remélhetőleg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egyeztet a hitelminősítőkkel erről” – jegyezte meg.

Az NGM közleménye szerint „nem jelent szelektív államcsődöt az önkormányzati adósság átvállalása illetve a bankok díjfizetési kötelezettsége”. Azzal érvelnek, hogy „mind időben, mind jogilag elválik egymástól az adósságátvállalás és a díjfizetés”, ezért nincs szelektív csődesemény.

„A bankok mérsékelhetik a céltartalékot az adósság állami átvételével, ugyanakkor lehet, hogy van olyan bank, amelyiknek jó minőségű a hitelportfoliója, és a 7 százalékos leírással jelenetős veszteséget szenvedhet el” – vélte a Citi elemzője. Az minisztérium érvelése szerint viszont „egy egyszeri befizetési kötelezettség nem tekinthető aránytalan tehernek”, vagyis „az intézkedéssel nem csak a Magyar Állam tesz szert bevételre, de a bankok is jól járnak”.

Gárgyán Eszter úgy vélte, „üzenetértéke van annak, hogy a magyar kormány unortodox gazdaságpolitikát folytat és beleszól a magánszerződésekbe”. Hangsúlyozta, „a lépés ellenhetetleníti az üzleti bizalmat, és a növekedés ellen hat”.

A Varga-csomag egy másik eleme, hogy a megtakarítások kamatára 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) vetnének ki. A Parlament gazdasági bizottsága ugyanakkor egy módosító javaslatot nyújtott be, amit ha elfogadnak, akkor az állampapírok után és a 2006. szeptember 1-je előtt „határozott időtartamra megkötött hitel-, betét- vagy biztosítási szerződések után már jóváírt vagy kifizetett kamatoknál” sem kell eho-t fizetni.

„Nem hiszem, hogy a kamatadó növekedése miatt tömegével vonná ki a megtakarításait a lakosság” – mondta a Samu János. „A lakosság megtakarítási hajlandósága nem fog megváltozni” – tette hozzá a Concorde szakértője. A lakosságnak évente körülbelül 400 milliárd forint a kamatbevétele, aminek a negyede állampapírokon keletkezik. Szerinte, ha a TBSZ-t nem érinti a korlátozás, akkor megnő a vonzereje.

„Az eho elméletileg nem segíti a megtakarítások növekedését” – mutatott rá Gárgyán. Az, hogy az állampapírok után nem kell fizetni a hozzájárulást, kiszívhatja a bankrendszerből a betéteket, ugyanakkor, ha a megemelkedett tranzakciós illetéket is hozzászámoljuk – amit az átcsoportosítás miatt kell fizetni –, akkor már kicsi a különbség az állampapírok javára. „A baj az, hogy a képesek tovább bonyolítják az adórendszert, és a kiszámíthatatlanság képét erősítik” – tette hozzá.

Összességében úgy tűnik, ha nem is jelent majd szelektív csődöt a hitelminősítőknél az új bankadó, az S&P és a Moody’s negatív kilátást tart érvényben, és a legújabb gazdaságpolitikai intézkedések nyomán könnyedén elővehetik a korábbi leminősítések indoklásául szolgáló kulcsmondatait, miszerint romlott a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatósága és gyengék növekedési kilátások.

A kormány szerint szabályozással is csökkenteni kell a kereskedők költségeit, ehhez a bankközi jutalék mérséklésére van szükség. Az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat benyújtásával a bankszövetség javaslatára megvárják az uniós irányelv megjelenését, ez legkorábban július 17-én várható. Ha ősszel a Parlament elé kerül a javaslat, már jövő év elejétől be lehet vezetni a szigorítást.

A tranzakciós illeték megemeléséről Kisgergely elmondta: az első öt hónapban a bevételek messze elmaradtak a tervektől. A bankokkal abban maradtak: ha nem folyik be a megfelelő bevétel, felülvizsgálják a kulcsokat. A helyettes államtitkár szerint egyébként az államkincstártól elvárt bevétel befolyt a költségvetésbe, a bankoktól viszont a vártnál kevesebb illeték került az államhoz. H. B.

A kormány szerint szabályozással is csökkenteni kell a kereskedők költségeit, ehhez a bankközi jutalék mérséklésére van szükség. Az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat benyújtásával a bankszövetség javaslatára megvárják az uniós irányelv megjelenését, ez legkorábban július 17-én várható. Ha ősszel a Parlament elé kerül a javaslat, már jövő év elejétől be lehet vezetni a szigorítást.

A tranzakciós illeték megemeléséről Kisgergely elmondta: az első öt hónapban a bevételek messze elmaradtak a tervektől. A bankokkal abban maradtak: ha nem folyik be a megfelelő bevétel, felülvizsgálják a kulcsokat. A helyettes államtitkár szerint egyébként az államkincstártól elvárt bevétel befolyt a költségvetésbe, a bankoktól viszont a vártnál kevesebb illeték került az államhoz. H. B. -->