Kiderült, hogy miért vágtak tovább Matolcsyék - További csökkentésre utaltak
A Monetáris Tanács megítélése szerint "a magyar gazdaságot számottevő kapacitásfelesleg jellemzi, az inflációs nyomás mérsékelt maradhat. A 3 százalékos inflációs cél középtávú elérése további monetáris lazítást tesz lehetővé. A globális pénzügyi környezet az elmúlt időszaki változékonyságát követően stabilizálódás jeleit mutatja". "A monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja" – derült ki a Monetáris Tanács állásfoglalásából, amit a friss inflációs jelentéshez fűztek hozzá.
Az MNB kedden 20 bázisponttal, 3,6 százalékra vágta a kamatot.
A Monetáris Tanács úgy látja, hogy "az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre".
A Monetáris Tanács szerint "a gyenge beruházási aktivitás és a finanszírozási korlátok következtében a magyar gazdaság potenciális kibocsátása a válságot követően lassan bővül, a termelésbe bevonható kapacitások mértékét ugyanakkor jelentős bizonytalanság övezi. Ha a termelőkapacitások csak kisebb mértékben sérültek, akkor a potenciális kibocsátás pályája magasabban húzódhat, a gazdaság ciklikus pozíciója nyitottabb lehet. A nyitottabb ciklikus pozíció és az alacsonyabb inflációs várakozások az árazási és bérezési döntéseken keresztül erősebb dezinflációhoz vezethetnek, ami további érdemi monetáris lazítást indokolhat. A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaság külső környezetében mind reálgazdasági, mind pénzügyi piaci oldalról jelentkezhetnek olyan fejlemények, amelyek az ország kockázati megítélését kedvezőtlenül érintik és korlátozhatják a monetáris politika mozgásterét. A beruházások előretekintve kedvezőbben alakulhatnak, ha a Növekedési Hitelprogram keretében nyújtott hitelekből a vállalatok nagyobb arányban fenntartható és addicionális beruházásokat valósíthat meg. Kedvezőtlenebb pályát eredményezhet, ha a beruházások válság során tapasztalt visszaesése a vártnál tartósabb folyamat".
"A magyar gazdaság külső egyensúlyi többlete idén tovább növekedhet, amit a javuló cserearány hatására is emelkedő külkereskedelmi egyenleg, a jövedelemegyenleg várhatóan mérséklődő hiánya és az EU-transzferek emelkedő felhasználása magyaráz. 2014-ben ugyanakkor a külkereskedelem többlete — részben a beruházások mellett az importot is növelő Növekedési Hitelprogram hatására — nem emelkedik tovább, miközben az új költségvetési periódus miatt az EU-transzferek összege mérséklődhet. A magas külső finanszírozási képességgel párhuzamosan azonban továbbra is folytatódhat a külső adósságráták mérséklődése, amely csökkenti az ország sérülékenységét" – írja a Tanács.
"A globális konjunktúrát a második negyedévben a fejlett gazdaságok élénkítették, míg a hazai kivitel szempontjából egyre inkább felértékelődő fejlődő országok a vártnál gyengébb gazdasági aktivitást mutattak. Előretekintve a legfontosabb gazdasági régiók közötti jelentős növekedési különbségek mérséklődhetnek és az év második felében várt lassú külső kereslet élénkülés jövőre is folytatódhat" – fejtik ki.
A visszafogott növekedés mellett a keresletoldali inflációs nyomás változatlanul enyhe a Tanács szerint, így a fejlett országok jegybankjai fenntartották laza monetáris kondícióikat. "A hazai kockázati megítélés szempontjából a globális pénzpiaci hangulat döntően támogatóan alakult, ugyanakkor az elmúlt negyedévben elbizonytalanodó hangulat és erősödő kockázatkerülés jellemezte a pénzügyi piacokat. Az európai adósságválság fejleményei mellett elsősorban a fejlett országok jegybankjai likviditásbővítő intézkedéseivel kapcsolatos várakozások és a nagy feltörekvő gazdaságokat érintő kockázatok befolyásolták leginkább a befektetői döntéseket."
Így látják az elemzők
"A lépés továbbra is inkább csak jelképesen mutatja a fokozott óvatosságot a korábbi 25 bázispontokhoz képest" – vélekedett Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere. "A múlt heti váratlan Fed-döntés, amelynek keretében elmaradt az eszközvásárlási program szűkítése, átmeneti lélegzethez jutatta a május óta nyomás alatt lévő feltörekvő piacokat."
"Az infláció alakulása, a reálgazdasági folyamatok, valamint az, hogy az infláció várhatóan tartósan alulmúlja a 3 százalékos inflációs célkitűzést, lehetővé és indokolttá tették az alapkamat csökkentését" – vélekedett Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. "Ugyanakkor a piaci folyamatok május végétől jelentős fordulatot tettek: a Fed eszközvásárlási programjának várható szűkítése meredek hozamemelkedést okozott minden kötvénypiacon, jelentősen megemelte a kockázati felárakat, valamint intenzív volatilitást okozott a devizapiacokon, így a forintpiacon is."
