Messze még a kilábalás

Nagyjából borítékolni lehet: az Európai Központi Bank mai kamatdöntő ülése után nem fog derűlátó nyilatkozatot tenni Mario Draghi, a testület olasz elnöke. Valószínűleg arra fogja felhívni a figyelmet, hogy az EKB mindent megtesz a defláció elkerülése, illetve a 2 százalékos inflációs céljának elérése érdekében. Az árcsökkenés azt követően vált reális veszéllyé, hogy az inflációs mutató októberben 0,7 százalékra süllyedt az egy hónappal korábbi 1,1 százalékról. Ez pedig arra utal: a belső kereslet még mindig nem tud növekedni az euróövezetben, ami pedig elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a valutaunió kilábaljon a recesszióból.
Ezek az adatok némileg ellentmondanak az Európai Bizottság keddi nyilatkozatainak. Olli Rehn, a brüsszeli testület gazdaságért és pénzügyekért felelős tagja a bizottság őszi gazdasági prognózisának közzétételekor ugyanis arról beszélt, fordulóponthoz ért az európai gazdaság, mivel a pénzügyi konszolidáció és a strukturális reformok megteremtették a növekedés alapját. Igaz, Rehn azt is hozzátette: „túl korai lenne kijelenteni, hogy győztünk”, mivel a munkanélküliség továbbra is elfogadhatatlanul magas.
Sőt, számottevően nem is csökken, legalábbis a prognózis szerint az ezévi 11,1 százalékos rátát jövőre is csak 0,1 százalékponttal sikerül mérsékelni az EU egészében. A foglalkoztatás sem tud növekedni: a bizottság erre az évre 0,4 százalékos visszaeséssel számol, és jövőre is mindössze 0,3 százalékos növekedéssel. A beruházások esetében erre az évre 2,9 százalékos csökkenéssel számolnak a tavalyi 3 százalék után, és a fordulópontot (2,5 százalékos bővüléssel) a jövő év hozhatja el Brüsszel szerint.
Kis túlzással tehát a legpozitívabb fejlemény az elmúlt időszakban az, hogy csökkent a piacok bizalmatlansága. Igaz, ehhez szükség volt ahhoz, hogy az elmúlt években komoly munkát végezzen az EU, mind a válságkezelés, mind pedig a bankrendszer stabilitására irányuló szabályozás terén, miközben az Európai Központi Bank esetében már az is elég volt, hogy Mario Draghi ígéretet tett arra, ha egy tagállam bajba kerül, likviditást nyújtanak. A reálgazdaság teljesítménye azonban továbbra sem tudott elmozdulni a holtpontról, és azokban az országokban sem stabilizálódott még a helyzet, amelyek most is mentőhitellel tudják elkerülni az államcsődöt.
Ami a görögöket illeti, komoly aggályokat fogalmazott meg aktuális athéni felülvizsgálatán a Nemzetközi Valutaalapból, az Európai Bizottságból és az Európai Központi Bankból álló hitelezői hármas. Az ő tisztjük arról dönteni, hogy megkapja-e Görögország az újabb egymilliárd eurós hitelrészletet. A görög gazdaságot eddig 240 milliárd euróval kisegítő trojkának elsősorban a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban vannak kifogásai, mert újabb takarékossági intézkedések nélkül 2,5–2,9 milliárd eurós lyuk keletkezhet a büdzsében. Antonisz Szamarasz miniszterelnök ezt cáfolta, mondván csak félmilliárd euró hiányzik, egyben elutasította, hogy tovább csökkentsék a nyugdíjakat vagy a béreket az országban, ahol 28 százalékos a munkanélküliség. Szamarisznak sem a trojkát, sem a görögöket nem sikerült meggyőznie – utóbbiak tegnap általános sztrájkkal üdvözölték a trojkát.
Bajok vannak a portugálokkal is. Igaz, a nyári hónapokkal ellentétben ma már nem nagyon hallani arról, hogy szüksége van-e az országnak újabb mentőcsomagra a két és fél éve elfogadott 78 milliárd eurós hitel után. A bizottság őszi prognózisában ezzel szemben úgy látta, Lisszabonnak 2015-ben a GDP nagyjából egy százalékát kitevő újabb 1,7 milliárd eurót kellene valahonnan megspórolnia ahhoz, hogy teljesítenie tudja a vállalásait. Igaz, ez az összeg abban az esetben áll meg, ha a portugál gazdaság végre növekedésnek indul, és jövőre 0,8, 2015-ben pedig 1,5 százalékos bővülést tud produkálni.
Spanyolországból ugyan kedvező hírek érkeznek: a rekordszintű, 25 százalékot meghaladó munkanélküliség csökkenésnek indult, és a recessziós kockázat is enyhül, ám az egyelőre kétséges, mikor tud valóban növekedő pályára állni a gazdaság. Az mindenesetre jó hír, hogy a bankszektornak nyújtott tavaly nyújtott hitelprogramot az év végéig lezárhatja az ország.
A pozitív kivétel az euróövezetben Írország, amely 2010 őszén jutott 67,5 milliárd euróhoz, hogy úrrá legyen a bankszektor kisegítése miatt keletkezett csődközeli helyzeten. Dublin is néhány héten belül kiléphet a hitelprogramból, és úgy tűnik, ezt követően nincs is szüksége semmilyen segítségre. Legalábbis ez tűnik valószínűnek Michael Noonan ír pénzügyminiszter és az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurogroup elnöke, a holland Jeroen Dijsselbloem keddi, utolsó egyeztetése után. Igaz, az írek már a 2009-es visszaesés után gyakorlatilag minden téren növekedő pályára álltak, a bizottság reményei szerint 2015-re kikerülnek a túlzottdeficit-eljárás alól is.

Peszimista hangulat

Az aggodalmakat erősítik a szeptemberi kiskereskedelemről szóló, tegnap publikált adatok is. Az euróövezetben 0,6 százalékos volt a visszaesés az előző hónaphoz képest, miközben éves alapon 0,3 százalékkal tudott növekedni a forgalom. Ami pedig a kilátásokat illeti: az Eurostathoz hasonlóan a Markit Economics sem közölt tegnap jó híreket. A londoni gazdaságkutató adatai szerint októberben a szezonálisan kiigazított végleges adatok szerint 51,6 pontra csökkent a szolgáltatóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) a szeptemberi 52,2 pontról.