MKIK: az egykulcsos adó jobban védi a tisztességes vállalkozásokat

Először fejtette ki részletesen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) az álláspontját a magyar adórendszer átalakításáról, amely az elmúlt hetekben központi kérdéssé vált.

Balog Ádám alelnök a Világgazdaságnak adott interjújában hívta fel a figyelmet arra, hogy egy ilyen esetleges változtatásnak milyen hatásai lehetnek a magyar gazdaságra.

Az adórendszer a versenyképesség alapja

Az elmúlt hetekben újra adózási vitáktól hangos a közélet: többkulcsos szja, adójóváírás, társasági adó és tőkejövedelmek megadóztatása, sőt vagyonadó is szóba került. Hogyan látja a kamara a jelenlegi rendszert?

Meggyőződésünk, hogy a magyar gazdaság számára a stabil, alacsony és egyszerű adórendszer jelenti a versenyképesség alapját. Ezt nemzetközi rangsorok is igazolják: a Tax Foundation indexében hazánk a hetedik helyen áll az OECD-országok között, olyan államokat megelőzve, mint Németország vagy az Egyesült Államok.

Társasági adóban a 9 százalékos kulccsal az EU legalacsonyabb adója a miénk,

• szja-ban az ötödik,
• határon átnyúló adózásban a harmadik helyen vagyunk.
• Fontos kiemelni a stabilitást is: 2017 óta nem változott a tap, 2016 óta 15 százalék az szja, míg az áfakulcs 2012 óta állandó. Bulgáriát kivéve Európa minden más országában hozzányúltak valamelyik fő adónemhez ezen időszak alatt.

A kamara tagjainak döntő része kis- és középvállalkozás. Számukra a kiszámíthatóság kiemelten fontos. Ráadásul az egykulcsos szja és az alacsony társasági adó az elmúlt években segítette a gazdaság fehéredését is.

Mit gondolnak a többkulcsos szja bevezetéséről, ami időről időre felmerül?

Nem láttunk pontos javaslatot, spekulációkba pedig nem érdemes belemenni. A vállalkozói szemszögből nézve a kkv-knak már most is nehéz megtartani a legjobb munkaerőt. Ha magasabb felső kulcs jönne, az agyelszívás felgyorsulna, mert a nagyobb cégek könnyebben kigazdálkodják a bérkompenzációt, kevésbé munkaintenzív a működésük. Ráadásul az agyelszívás nem áll meg a határoknál: a tehetséges szakembereket tárt karokkal várják külföldön is. 

Ez a folyamat egész biztosan rontaná a kkv-k termelékenységét, visszafogná az innovációt. Ráadásul a vállalkozói kockázatvállalás egyik motorja – a siker esetén elérhető magasabb jövedelem – kerülne nagyobb adó alá.

Ez jelentősen demotiválná a vállalkozókat, csökkentené a beruházási hajlandóságot, romlana a versenyképesség, ami munkahelyvesztéshez és lassuló gazdasági növekedéshez vezethet. 

Mi a baj a kilencszázalékos szja-val?

A felső kulcs bevezetése mellett az alacsony keresetűek terheinek csökkentésére felmerült egy 9 százalékos kulcs is. Ez kedvező lehet?

A 2010-es évek elején még sokan csak minimálbért vallottak be, a többit zsebbe kapták. Az egykulcsos adó után elindult a fehéredés, csak 2017 és 2020 között

Egy kedvezményes kulcs könnyen visszahozná a bértrükközést, versenyhátrányt okozna a tisztességes cégeknek és komoly költségvetési kiesést is okozna. Ráadásul a magasabb kulccsal adózó közép- és felső jövedelmi szinteken a bérkülönbség csökkenne, amit a cégeknek csak kompenzációval lehetne kezelni.

Ezt nem tudja orvosolni az adójóváírás?

Ez egy lehetséges út, de van vele gond. Mindig meghatározható ugyanis egy pont: az, ahol megszűnik a kedvezmény, és a dolgozó magasabb adókulccsal szembesül. Ez a magasabb kulcs torzítja a bérezést, és bonyolítja a rendszert, akár utólagos adóbefizetést is eredményezhet egy évközi béremelkedés esetén.

Az egykulcsos szja átlátható, könnyen számítható. A többkulcsos adó- és/vagy adójóváírásos rendszer viszont nehezítené a bértárgyalásokat, ösztönözné a „kreatív” adótervezést, és rontaná az adómorált.

A kritikusok szerint a minimálbérnél már most is van torzítás, hiszen idén alacsonyabb – a 2024-es mértékű – szociális hozzájárulási adót (szochót) kell utánuk fizetni. Ez nem probléma?

Meglátjuk. Személy szerint én semmilyen bonyolítást nem támogatok, de remélhetőleg ez csak egy átmeneti segítség a vállalkozásoknak a béremelkedés kigazdálkodására, anélkül, hogy a feketefoglalkoztatás felé tolná őket.

A ma is élő adókedvezmények – a 25 év alatti fiatalok vagy októbertől a háromgyermekes anyák szja-mentessége – sem okoznak torzulást?

Úgy vélem, nem. Ezek ugyanis nem a bér nagyságához kötődnek, hanem objektív mutatókhoz, mint életkor vagy családi helyzet. Így kevésbé torzítják a munkaerőpiacot, és kiszámíthatók. Ezek célzott intézkedések, amelyek a fiatalok munkába állását, illetve a családok megélhetését segítik – létalapjukat kevesen vitatják.

Adózás: ezt javasolja az MKIK

A kamara milyen változásokat látna szívesen a bérek és az adózás területén?

A stabil adóstruktúra megőrzése mellett célzott, kkv-barát könnyítéseket. Néhány példa:

• az áfa alanyi mentességi határát már idén sikerült 12-ről 18 millió forintra emelni, 2028-ra fokozatosan 24 millióig vinnénk fel.
• A kiva feltételeinek duplázását javasoljuk: belépésnél 100 fő és 6 milliárdos árbevétel, bennmaradásnál 200 fő és 12 milliárd forint lenne a plafon.
• Az átalányadózóknál a költséghányadot 40 százalékról 50 százalékra emelnénk, a 112,5 százalékos szabály eltörlését javasoljuk, az utóbbi a teljes adóterhelést nagyjából 20 százalékkal csökkentheti.
• És jó hír, hogy javaslatunkra jövőre 1 százalékponttal csökken a „szochó” is, bár ebben a kérdésben még folynak a tárgyalások.

Ez minden foglalkoztatónak könnyítést hoz, főleg a munkaigényes ágazatokban.

Sokszor említik a bürokráciacsökkentést is. Ez miért ennyire fontos?

A vállalkozásoknak sokszor a túlzott adminisztráció nagyobb gond, mint maga az adóteher. Az MKIK a Deregulációs Kerekasztal tagjaként és a Demján Sándor Program keretében dolgozik a szabályozási terhek csökkentésén. A kormány és a kamara közötti megállapodás 2025–2030-ra három fő együttműködési területet jelölt ki: az egyszerűbb adózás és kevesebb adminisztráció megteremtését, a tudásalapú gazdaságfejlesztést és a forráshoz jutás könnyítését.

Az Igazságügyi Minisztériummal egyeztetve most elsődlegesen a vendéglátás, a turizmus és a kiskereskedelem problémáival foglalkozunk, ebben a sorrendben.

Összességében tehát mi az MKIK fő üzenete az adózásról szóló vitákban?

A magyar gazdaság érdeke a stabil, kiszámítható, alacsony kulcsokra épülő adórendszer. Ez segíti a fehéredést, védi a tisztességes vállalkozásokat, és erősíti a versenyképességet. Nem az adórendszer elbonyolításában, hanem az átgondolt könnyítésekben, a bürokrácia csökkentésében és a vállalkozások okos támogatásában látjuk a jövőt.