Orbán a devizahitelekről: zavaróak az ellentmondó bírósági ítéletek

Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában emlékeztetett, hogy egymásnak ellentmondó bírósági ítéletek születtek az elmúlt időszakban a devizahitelek ügyében. Az embereket viszont nem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy bevezetnek egy kormányzati megoldást, majd azzal ellentétes bírósági ítéletek születnek, az ugyanis jogi zűrzavart eredményezne - hangsúlyozta.

Ezért most arra kell sarkallni az igazságszolgáltatás vezetőit, elsősorban a Kúria elnökét - folytatta -, hogy előbb-utóbb tegyenek rendet a devizahitelügyek területén, vagyis hozzanak egy olyan állásfoglalást, jogegységi döntést, amely után a bírók az azonos tényállásokat, azonos élethelyzeteket azonos módon fogják megítélni, és azonos ítéletek születhetnek.

"Ha látjuk, hogy itt rend lett, akkor a kormány kockázat nélkül, az emberek mindennapi életének felborítása kockázata nélkül tud úgy döntést hozni, hogy az összhangban legyen az igazságszolgáltatás által kialakított jogi helyzettel" - mondta a kormányfő.

A parlamentben kedden elfogadott, a devizahiteleseket segítő fideszes javaslatot Orbán Viktor úgy értékelte: a legemberségesebb döntés a kilakoltatási tilalom idejének meghosszabbítása a teljes téli időszakra, a másik döntés, vagyis az árfolyamgát megnyitása nyomán pedig sokkal többen vehetik majd igénybe az árfolyamrögzítés lehetőségét. "Lassacskán egymillió embert már kimentettünk a devizahitel miatt előállt csődhelyzetből" - jelezte, utalva a végtörlesztésre, az eszközkezelőre és az árfolyamgátra.

Ismét leszögezte ugyanakkor, az alaphelyzet az, hogy a devizahitelek rossz hitelek, ami a bankok hibája, így nekik kell a legnagyobb erőfeszítést tenni a kijavításukért. A bankszövetség javaslata meg is érkezett, amellyel kapcsolatban a kormány álláspontja az, hogy azt meg kell vitatni az érintettek érdekképviseleteivel - mondta.

Arra a felvetésre, hogy vannak olyan pénzintézetek, amelyek elkezdték felbontani a "kritikusabb" ügyfelek szerződését, a kormányfő úgy válaszolt: péntek este egy rendezvényen találkozik az OTP-t vezető Csányi Sándorral, "és nem fogjuk tudni elkerülni nyilván, hogy néhány szót váltsunk erről a helyzetről, és nagyon remélem, hogy hétfőre okosabb leszek valamivel".

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány február 28-ig minden magyar település hátramaradt adósságát átvállalja, összesen mintegy 420 milliárd forint értékben, Orbán Viktor kiemelte: az alkotmány a garancia arra, hogy az önkormányzatok ne essenek újra adósságcsapdába.

Megerősítette egyúttal, hogy a korábban felelősen gazdálkodó helyhatóságok a többiekét messze meghaladó extra fejlesztési forrásokhoz jutnak gyorsan és olcsón, a kormány ugyanis elkülönített erre egy pénzalapot, mégpedig azért, hogy ezen önkormányzatok érezzék, érdemes volt nem felelőtlenül költekezni.

Utalt végül a héten tartott diaszpóratanács-ülésre és a Magyar Állandó Értekezletre (Máért) is, jelezve, hogy gazdaságilag, szociálisan, lelkileg és politikailag erős anyaország nélkül "a tőlünk leszakított külső nemzetrészeinket sem tudjuk megvédeni és támogatni". Példaként említette, hogy "nem tudjuk a családtámogatási rendszert kiterjeszteni az ott élő magyarokra, ha közben itt sincs meg a betevő".

A kormányfő hangsúlyozta: Magyarország ma a saját lábán áll, "ami a mi életünkhöz kell, azt mi termeljük meg", és van annyi pénze, hogy olyan intézkedéseket vezessen be, mint például a sertésáfa-csökkentés vagy az újabb családpolitikai támogatások.

Előbbivel kapcsolatban, vagyis hogy huszonhétről öt százalékra csökken az élő- és a félsertés áfája január 1-jétől, Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy a sertés áfájának mostani csökkentése a munkahelyvédelmi akcióterv, nem pedig a szociális intézkedések része. A kormány ugyanis a mezőgazdaságban dolgozók munkahelyének megmentését reméli az említett csökkentéstől. "Valamelyest talán az ár is csökkenhet", de most valójában nem a fogyasztói árakat mérséklő áfacsökkentésről van szó, hanem munkahelymegvédésről - tette egyértelművé, indoklásul pedig kifejtette: nagyon megnőtt - a becsületesen gazdálkodó magyarok rovására - azok versenyelőnye, akik áfát csalnak az élő- és a félsertés előállításánál, vagy a magyarországi sertések helyett importból hozzák be az alapanyagokat.

"Ez a mostani áfacsökkentés igazságot tesz", mert esélyt ad a szabályokat betartó magyar gazdálkodóknak, hogy ők legyenek sikeresek, így pedig megmaradhatnak a munkahelyek - magyarázta a kormányfő, csekélynek nevezve egyúttal a költségvetési bevételcsökkenés kockázatát.

A kivitelezéssel kapcsolatban hozzátette, az ágazati érdekképviseletekkel közösen figyelik majd a fejleményeket, megbízható, valós információkra, visszajelzésekre van szükség, mert - mint fogalmazott - "a parlament messze van a disznóólaktól".

A héten bejelentett másik fontos kormányzati intézkedésről, az újabb családi támogatásokról - a gyed extra keretében eldöntött lépésekről - azt mondta a miniszterelnök, hogy aki családban képzeli el az életét, annak ezek fantasztikus távlatokat nyitnak. A kormány döntése értelmében a gyes és gyed folyósítása mellett újra vállalható munka a gyermek egyéves kora után. Testvér születése esetén a korábbi ellátások megmaradnak, így például két gyedre vagy két gyesre is jogosulttá válhatnak az érintettek egy időben. A harmadik intézkedés a diplomás gyed bevezetése, míg a negyedik a három- vagy többgyermekes kismamákat foglalkoztató munkaadók újabb adókedvezményét jelenti.

Orbán Viktor szerint ez egy olyan akcióterv, amelynek pontos hatásait nehéz kiszámolni, de fél vagy egy év elegendő lesz a hatások megismerésére, így a következő költségvetési évben le lehet majd vonni a következtetéseket.