Ukrajna: mindenki veszít
A feszültség azonban érezhető Ukrajna keleti részén is. Az ukrán határőrség azt közölte: fokozottabban ellenőrzik az Oroszországból a közúti határátkelőkön át érkező járműveket annak érdekében, hogy megakadályozzák „szélsőséges tevékenység” szándékával érkező szervezett csoportok vagy magánemberek beutazását.
Az ukrán külügyi szóvivő, Jevhen Perebijnyisz kijevi sajtótájékoztatóján közölte: az orosz csapatmozgások Ukrajna keleti határánál arra engednek következtetni, hogy Oroszország esetleg a két ország közötti szárazföldi határon át készül Ukrajna elleni katonai invázióra. Arszenyij Jacenyuk kormányfő azonban azt cáfolta, hogy orosz katonák lennének a Krím határain kívül is.
Az ukrajnai konfliktus eszkalálódásával elemzők szerint maga Oroszország is sokat veszíthet. Timothy Ash, a Standard Bank londoni elemzője azt sem tartotta kizártnak, hogy a hitelminősítők rontanak Oroszország adóbesorolásán, amely így a befektetésre ajánlott szintről vészes sebességgel közeledik a bóvlikategóriák felé.
A romló kilátások hátterében nem csak az ukrajnai beavatkozás áll, ám tény, fontos szerepet játszik a prognosztizált szankciók, a tőkemenekítés miatt. Szerepet játszik ugyanakkor az, hogy folyamatosan gyengyül a növekedés üteme.
A rubel már most is rosszul teljesít, a hónapok óta folyamatosan gyengülő pénz tegnap történelmi mélypontra süllyedt. Az orosz devizán az sem segített, hogy a jegybank erőteljes lépéseket hajtott végre reggel. Oroszország jegybankja váratlanul 5,5 százalékról 7 százalékra emelte az irányadó kamatszintet. A fizetőeszköz egyértelműen az ukrajnai orosz beavatkozás miatt kezdett újra gyengülni, korábban a feltörekvő piacokon úrrá levő – a forintot is gyengítő – aggodalmak befolyásolták negatívan az árfolyamát. A központi bank közleménye szerint a kamatemelés „átmeneti”, és a pénzügyi stabilitási valamint az inflációs kockázatok kivédése miatt lépték meg a szigorítást. Ez az átmeneti jelleg azonban épphogy gyengítheti a hatását.
A rubelen még az sem segített érdemben, hogy a jegybank a kamatemeléssel párhuzamosan kereskedők szerint 10 milliárd dolláros – a devizatartalék 2 százalékának megfelelő – intervenciót hajtott végre a fizetőeszköz védelmében. Vagyis a legnagyobb vesztes egyelőre Oroszország, hiszen 2011 szeptembere óta nem söpört végig akkora eladási hullám az orosz eszközökön, mint hétfőn. A Sberbank több mint 10 százalékot veszített értékéből, és a Gazprom árfolyamát is a mélybe húzták.
A helyzet különösen érdekes, hiszen az orosz bankok a legnagyobb külföldi hitelezők az ukrán bankrendszerben. A legnagyobb orosz bank, a Sberbank átmenetileg leállította az új hitelek kihelyezését. Ukrajnában olyan nagybankok is jelen vannak, mint a Raiffeisen, az UniCredit, a BNP Paribas vagy a Credit Agricole.
Közben Ukrajna csődkockázata egyhavi csúcsra emelkedett. A CMA piaci adatszolgáltató szerint az CDS-felár 123 bázispontos napi emelkedéssel 1165 bázispont környékére emelkedett. A piac jelenleg 53 százalék körüli halmozott valószínűséggel árazza az ukrán államcsődöt, vagyis ekkora az esélye annak, hogy az ország öt éven belül fizetésképtelen lesz.
Az ukrán válság azonban erőteljesen hatott a világ tőzsdéire. Az európai vezető indexek meredek, 2 százalékos zuhanással indították a napot, a késő délután bejelentett ultimátum újra megrázta a piacok. A bankrészvények különösen érzékenyen reagáltak a konfliktus mélyülésére, az Ukrajnában 140 fiókot üzemeltető OTP például 8 százalékos eséssel indított a BÉT-en. Az ukrán tőzsdeindex több mint 10 százalékot esett, miközben a BUX is 4 százalék feletti mínuszban járt. A tengerentúli indexekre is átterjedt a feszültség, ami jelzi, hogy a befektetők attól tartanak, hogy a konfliktus nem áll meg az orosz-ukrán határon. Az USA-ban a tőzsdék 1 százalék körüli esést mutattak nyitás után.
A közép-kelet-európai devizák az eladói nyomás miatt jelentős esésen mentek keresztül. Az euró árfolyama pedig elérte a 313 forintos szintet, ami napon belül közel 1 százalékos esést jelent.
Krím a célkeresztben
A Fekete-tenger közepén található Krím félsziget és azon belül is szevasztopoli bázis stratégiai jelentőséggel bír – mondta el az MTI-nek Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának egyetemi docense. A félsziget – amelyet Hruscsov idején, 1954-ben adtak oda Ukrajnának – lényegében oroszok lakta terület, az egész félszigeten 75-80 százalék körüli, míg Szevasztopol térségében 90 százalék körüli az orosz lakosság aránya.
Itt található Oroszország fekete-tengeri flottájának központja, a szevasztopoli bázis, amelyet komoly vagyonért bérelnek az ukránoktól. Amikor Viktor Janukovics hatalomra került, egyik első intézkedése volt, hogy 2042-ig meghosszabbította ezt a bérleti szerződés.
Ez csak a kezdet lehet?
Ha tovább fokozódik a feszültség, akkor a jelenlegi piaci turbulencia még csak előszele lehet az igazi pániknak. „Ha fegyverek is dörögnek majd, ráadásul a nyugati országok is belesodródnak, akkor még csak az elejét látjuk az esésnek” – vélekedett Kondrát Zsolt és Balásy Zsolt. Az MKB Bank közgazdászai befektetőknek küldött elemzése szerint ennek azonban egyelőre minimális az esélye. Nemzetközi megfigyelők is úgy vélik, hogy nem kerül sor a nyugati országok és Oroszország közötti fegyveres összecsapásra, hiszen ez nem érdeke egyik félnek sem. Ha az orosz katonák megállnak Krímnél, akkor az esemény a 2008-as orosz–grúz „háborúhoz” hasonló, minimális jelentőségű eseményként vonulhatna be mindez a történelembe. Az MKB Bank elemzői szerint az autonóm krími köztársaságot Oroszországon kívül senki nem ismerné el, de ez a státusz mindenkinek megfelelne.
Uniós csúcson dönthetnek Ukrajnáról
Ma érkezik Kijevbe John Kerry amerikai külügyminiszter – jelentette be Washington. José Manuel Barroso pedig arról beszélt: „nagyon rövid időn belül” rendkívüli EU-csúcsot tartanak Ukrajna ügyében. Az Európai Bizottság Berlinben tartózkodó elnöke hozzátette: eközben az unió a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együtt dolgozik az Ukrajna megsegítését célzó csomagon.A NATO vasárnapi, nagyköveti szintű tanácskozását követően tegnap az uniós tagországok külügyminiszterei tárgyaltak Brüsszelben a kialakult helyzetről. Míg a katonai szervezet azt állapította meg, hogy egy orosz beavatkozás a nemzetközi jog megsértése, az uniós külügyérek sokkal tovább nem jutottak, mint hogy – Laurent Fabius francia szakminiszter szavaival – „nagyon-nagyon mély” aggodalmakkal viseltetnek a tagok, és – mint azt Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője közölte – a feszültség csökkentésére van szükség.
Az ülés előtt Martonyi János külügyminiszter arról beszélt, hogy Magyarország teljes mértékben elkötelezett Ukrajna szuverenitása, függetlensége és területi egysége mellett, amelynek megsértését elítéli a kormány. A politikus külön felhívta a figyelmet az 1994-ben Budapesten az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország által aláírt, biztonsági garanciákat tartalmazó memorandumra, amelyben Oroszország is vállalta, hogy nem alkalmaz erőt Ukrajnával szemben és nem fenyegeti erőszakkal Ukrajnát azért cserébe, hogy Kijev lemondott a birtokában lévő nukleáris fegyverekről és csatlakozott az atomsorompó egyezményhez. A külügyminiszter felhívta a figyelmet, hogy a memorandum hatodik pontja azonnali konzultációt ír elő az aláírók között abban az esetben, ha az abban foglalt kötelezettségeket érintő kérdés merülne fel.
A NATO vasárnapi, nagyköveti szintű tanácskozását követően tegnap az uniós tagországok külügyminiszterei tárgyaltak Brüsszelben a kialakult helyzetről. Míg a katonai szervezet azt állapította meg, hogy egy orosz beavatkozás a nemzetközi jog megsértése, az uniós külügyérek sokkal tovább nem jutottak, mint hogy – Laurent Fabius francia szakminiszter szavaival – „nagyon-nagyon mély” aggodalmakkal viseltetnek a tagok, és – mint azt Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője közölte – a feszültség csökkentésére van szükség.
Az ülés előtt Martonyi János külügyminiszter arról beszélt, hogy Magyarország teljes mértékben elkötelezett Ukrajna szuverenitása, függetlensége és területi egysége mellett, amelynek megsértését elítéli a kormány. A politikus külön felhívta a figyelmet az 1994-ben Budapesten az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország által aláírt, biztonsági garanciákat tartalmazó memorandumra, amelyben Oroszország is vállalta, hogy nem alkalmaz erőt Ukrajnával szemben és nem fenyegeti erőszakkal Ukrajnát azért cserébe, hogy Kijev lemondott a birtokában lévő nukleáris fegyverekről és csatlakozott az atomsorompó egyezményhez. A külügyminiszter felhívta a figyelmet, hogy a memorandum hatodik pontja azonnali konzultációt ír elő az aláírók között abban az esetben, ha az abban foglalt kötelezettségeket érintő kérdés merülne fel. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.