EKB: gigantikus hitelkeret

Az Európai Központi Bank (EKB) változatlanul, 0,15 százalékon hagyta az irányadó kamatszintet – és mínusz 0,1 százalékon az egynapos betéti rátát –, azonban fontos döntéseket hozott, amelyek élénkíthetik a gazdaságot. A Mario Draghi vezette Kormányzótanács 1000 milliárd eurós hitelkeretet biztosít, ezt azonban ingatlanhitelezésre nem lehet fordítani és a kormányokat sem lehet finanszírozni. Mindez logikusnak látszik, mert ezzel megakadályozzák az ingatlanpiaci egyensúlytalanságok kialakulását (hiszen az egyes országokban teljesen eltérő állapotban van a lakáspiac), és kizárják az állampapírok vásárlását is.

Az euró már Draghi bejelentése előtt esni kezdett a vártnál jobb amerikai munkaerő-piaci adatra, majd az EKB döntésének ismertetése után tovább gyengült, azonban jelentős esést nem hozott a lépés.

Mario Draghi a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy az infláció alacsony maradhat. Ez nem meglepő, hiszen az euróövezet gazdasága továbbra is nagyon lassan növekszik, miközben az infláció elmarad a 2 százalékos céltól. Júniusban 0,5 százalékon alakult a valutaunióban az infláció, ami megegyezik a májusi adattal, pedig elemzők már lassú emelkedésre számítottak. Mindezek arra ösztönözhették az EKB-t, hogy további lépéseket tegyen a növekedés beindítására.

A gazdasági növekedés a második negyedév végére azonban újra lassulhatott. Az euróövezeti kompozit beszerzési-menedzserindex a nyár elején már nem mutatott akkora lendületet, ám ezzel együtt is 0,4 százalékkal növekedhetett a GDP a második negyedévben. Chris Williamson, a Markit vezető közgazdásza szerint a növekedés motorja a német gazdaság lehet, ahol 0,7 százalékkal növekedhetett a GDP. Spanyolországban 0,6, Olaszországban 0,4 százalékkal nőtt a gazdaság a kutatócég becslése szerint. Franciaország azonban nagyon gyenge teljesítményt mutathat, és minimális visszaesés sem elképzelhetetlen.

Vagyis már nem csak a célértéktől jelentősen elmaradó infláció, hanem a gyenge gazdasági növekedés is abba az irányba mutatott, hogy az EKB monetáris intézkedésekkel élénkítse a gazdaságot. Mindet egybevetve a hosszú távú refinanszírozási hitel javíthatja a növekedési kilátásokat és a hitelezést, ami Mario Draghi szerint már kissé jelenleg is javul. A növekedés azonban ezzel együtt sem lesz sokkal dinamikusabb, ám az EKB csak akkor fogja bevetni az atomfegyvernek tekintett eszközvásárlásokat, ha az inflációs helyzet romlik.

A jegybank nincs könnyű helyzetben, mert az egyes gazdaságok eltérő teljesítményt mutatnak, így a programok célzottságára is nagyon kell ügyelnie. A periféria ugyanis továbbra is igen kedvezőtlenül teljesít – ahogyan Franciaország is –, miközben a nyugati államoknál már arra kell figyelmi, hogy ne alakuljanak ki buborékok. Ennek jó példája Németország, ahol a Bundesbank már tavaly év végén arra figyelmeztetett, hogy több nagyvárosban – példádul Berlinben – ingatlanpiaci boom alakult ki.