Megegyeztek a gazdasági szankciókról az EU-tagok

Az Európai Unió tagországainak brüsszeli képviselői megegyeztek tegnap délután az Oroszország ellen bevezetendő gazdasági szankciókról. Az úgynevezett harmadik körös intézkedésekkel olyan, az orosz gazdaság számára létfontosságú ágazatokkal szemben lép föl az Európai Unió, mint a pénzügyi szolgáltatások, a csúcstechnológia, az energetika és a hadiipar.

A több mint hétórás vita után megszületett szöveg végül csak kisebb módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság által a múlt héten összeállított javaslatokhoz képest. A Financial Times szerint a nagy állami bankok a jövőben nem bocsáthatnak ki részvényeket vagy kötvényeket az európai piacokon, korlátozzák az olajszállításokat, és fegyverembargót is bevezetnek.

A legnagyobb nézeteltérés ez utóbbinál alakult ki a tagországok között, a vita tárgya az volt, a tilalmat kiterjesszék-e a korábban megkötött szerződések alapján szállítandó felszerelésre is. Ez hátrányosan érintené Franciaországot, amelynek Moszkva már kifizetett 1,2 milliárd eurót két Mistral hadihajó leszállításáért – nem meglepő, hogy a végső változatban csak a jövőbeni szerződések tilalma szerepel.

Az orosz vezetéssel szemben a kelet-ukrajnai felkelés támogatása miatt kivetetendő intézkedésekről előzetesen, hétfő esti konferenciahívásukon a brit, a francia, az olasz és a washingtoni vezetés előzetesen megegyezett. A beszélgetés után kiadott közleményében David Cameron brit miniszterelnök kiemelte: az öt vezető megegyezett abban, hogy Moszkva nem tette meg a válság enyhítése érdekében szükséges lépéseket.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok vezetői is úgy látják, a malajziai utasszállító lelölévse után a gazdasági szankciók elkerülhetetlenek, jóllehet egyelőre arra nincsen bizonyíték, hogy a július 17-én elkövetett, 298 emberéletet követelő támadást valóban az oroszbarát szakadárok követték volna el.

Washington ugyanakkor továbbment a Moszkva elleni vádakkal: a The New York Times úgy tudja, az amerikai vezetés szerint az orosz hadsereg többször is engedély nélkül tesztelt közepes hatótávolságú nukleáris rakétákat, ami sérti a két ország között 1987-ben, az ilyen fegyverek leszeréléséről kötött INF-egyezményt. A lap szerint Barack Obama amerikai elnök emiatt levélben tiltakozott orosz kollégájánál, Vlagyimir Putyinnál.