Az ukrán válság is hátráltatja a külkereskedelem növekedését

ADATOK Júniusban is gyorsabban nőtt a behozatal, mint a kivitel: az import 4,5, az export 3,8 százalékkal bővült a statisztikai hivatal előzetes adatai szerint. A lassuló kivitel ellenére is 610 millió euró volt a külkereskedelmi többlet – 72 millióval magasabb a tavalyi év azonos időszakához képest – az év hatodik hónapjában, ami meghaladta az elemzői várakozásokat. A júniusi teljesítménnyel megtört a többlet hónapok óta tartó csökkenése is. Az import kismértékű növekedése mögött a belső kereslet lassú élénkülését láthatjuk, az export visszafogott teljesítménye mögött pedig az euróövezet döcögése állhat, de valószínűleg az orosz és az ukrán külkereskedelem sem alakult fényesen.

Az ukrán válság érdemben lassítja viszont Nyugat-Európa kilábalását: a német ipari termelés már alig növekszik, ami a konfliktussal függ össze. Mivel Németország hazánk legnagyobb exportpiaca, így a növekedésük visszaesése ránk is hatással lehet.

Az év első felében a kivitel megközelítette a 42 milliárd eurót, míg a behozatal 38,3 milliárd euró volt. A külkereskedelmi többlet az idei első hat hónapban elérte a 3,58 milliárd eurót, ami 245 millióval nagyobb a tavalyi év azonos időszakában mért szintnél.

Az elmúlt hónapokban látott 4-5 százalékos export- és importnövekedés visszafogottnak mondható, így az idei évben nem valószínű, hogy a külkereskedelem lesz a magyar gazdaság húzóereje. A válságból való kilábalást a nettó export hajtotta, most viszont már a fogyasztás és a beruházások is hozzájárulnak a növekedéshez.