Befektetéseket vár el a kormány

Gazdaságközpontúként jellemezte a magyar külpolitikát a nagykövetek előtt Orbán Viktor. A miniszterelnök a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) idei külképviselet-vezetői értekezletén arról beszélt: Magyarország sokkal nyitottabban tud kapcsolatokat építeni, miután „elkötöttük magunkat az ideológiai megközelítésű külpolitikától”. A cél az, hogy „az alapvetően exportorientált” országot képviselő diplomaták „bemutassák azokat a lehetőségeket, amelyek az elmúlt év sikereiből fakadnak” – fogalmazott a kormányfő.

A sikerek között a politikai stabilitást, a folytatódó reformokat és az elmúlt négy év sikeres kormányzását említette, amely alatt az Európai Unió lezárta a még 2004-ben, a túl magas államháztartási hiány miatt elindított eljárást Magyarországgal szemben. Ami pedig az elvárásokat illeti, a miniszterelnök arra szólította fel a vezetőket, hogy a munkahelyteremtés fontossága miatt minden lehetőséget ragadjanak meg, amikor Magyarországra érkező befektetők meggyőzéséről van szó. Nagy hangsúlyt kell helyezniük a kapcsolattartásra az üzleti szférával a külföldi vállalatok Magyarországra vonzását és az exportképes magyar kkv-k támogatását tekintve is. Magyarországon jelenleg mintegy 2500 ilyen vállalat van, a cél, hogy összesen 12 ezer legyen – tette hozzá. Célként tűzte ki, hogy 2018-ra az export egyharmada az EU-n kívülre irányuljon, később pedig érje el az 50 százalékot. Szerinte arra is reális lehetőség van, hogy a kivitel GDP-hez viszonyított aránya a legmagasabb legyen az EU-ban. A 90 százalék körüli értékkel egyébként Magyarország az élmezőnyben van, sőt, az OECD 2010-es adatai alapján csak Írország és Luxemburg hagy le minket, igaz, utóbbi esetében ez az arány 176 százalékos volt tavaly.

Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminisztertől Orbán a külügy „áramvonalasítását” várja el, később pedig – ősztől európai uniós biztos lesz a jelenlegi tárcavezető – a biztosi poszt és Magyarország kapcsolatrendszerének átalakítását reméli tőle. Maga a külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a külpolitika három alappontja továbbra is az euroatlanti elkötelezettség, a közép-európai szomszédságpolitika, valamint a nemzetpolitikai elkötelezettség. Navracsics Tibor az euroatlanti elkötelezettséggel kapcsolatban kijelentette: nem igaz, hogy Magyarország kisebb mértékben lenne elkötelezett a NATO és az EU iránt, mint korábban, csak arról van szó, hogy Magyarország él a tagság adta jogaival.

Az EU-hoz fűződő viszonnyal kapcsolatban Orbán Viktor azt emelte ki: a politikai intézményrendszerét nézve „az egyetlen olyan uniós ország vagyunk, amely biztosan makulátlan az EU közös értékei szempontjából.” „Mi, kérem, át vagyunk világítva” – utalt a kormányfő a Tavares-jelentésre, és azt kérte a nagykövetektől, hogy ezt az érvet alkalmazzák általános álláspontként.

Orbán másfél órás beszédében gyértelművé tette azt is, hogy Magyarország helye a nyugati szövetségi rendszeren belül nem képezi vita tárgyát, „de a kormány nem követi azt a külpolitikát, amely szerint minden külpolitikai kérdés középpontjába az értékkérdéseket kell állítani”. Vagyis hiába vagyunk az egyfajta értékközösségként is felfogható EU és NATO tagja, ez nem jelenti azt, hogy Magyarországnak úgy kell viszonyulnia az ezeken kívüli országokhoz, hogy azoknak milyen a kultúrája, politikai intézményrendszere, demokráciája. Szerinte ugyanis „az ideológiai központú külpolitikai vonalvezetést a félnótás országok számára találták ki az okos országok”.

A „gazdasági megközelítés” a miniszterelnök szerint ráhúzható az ukrajnai válságra is. Az ukrán válság nyomán bevezetett orosz embargóval kapcsolatban azt közölte Orbán: míg a balti államok és a lengyelek biztonságpolitikai kérdésként tekintenek a jelenlegi helyzetre, Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek azt alapvetően gazdaságilag közelítik meg. Megjegyezte, Magyarországnak ezért a legrosszabbkor jött az orosz válság. A miniszterelnök szerint azonban az Európai Unió minden nap távolabb kerül Oroszországtól, ami nemcsak Magyarországnak rossz, hanem az egész EU-nak.

Schmuck Erzsébet LMP-s képviselő írásbeli kérdésében arra emlékeztetett, Észtország válaszlépésként bezáratta budapesti nagykövetségét. Utalt rá, hogy egy másik uniós országban, Cipruson is bezárják a magyar nagykövetséget.

A Külügyminisztériumnál 536,2 millió forintot zároltak, a külképviseleteket egy 246,1 milliós tétel érinti. Januártól nagykövetséget nyitunk Mongóliában, Ulánbátorban, Ecuadorban Quitóban, Malajziában Kuala Lumpur–ban. Főkonzulátus lesz az iraki Erbílben, az oroszországi Kazanyban és a vietnami Ho Si Minh városban.

Schmuck Erzsébet LMP-s képviselő írásbeli kérdésében arra emlékeztetett, Észtország válaszlépésként bezáratta budapesti nagykövetségét. Utalt rá, hogy egy másik uniós országban, Cipruson is bezárják a magyar nagykövetséget.

A Külügyminisztériumnál 536,2 millió forintot zároltak, a külképviseleteket egy 246,1 milliós tétel érinti. Januártól nagykövetséget nyitunk Mongóliában, Ulánbátorban, Ecuadorban Quitóban, Malajziában Kuala Lumpur–ban. Főkonzulátus lesz az iraki Erbílben, az oroszországi Kazanyban és a vietnami Ho Si Minh városban.-->