Júliusban is kézben tartotta a kormány a költségvetést
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Július végén 851,4 milliárd forint volt a költségvetés kumulált hiánya a Nemzetgazdasági Minisztérium részletes adatai szerint. A bevételek 610 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakában mért szintet, a kiadások pedig 648 milliárd forinttal növekedtek. A deficit nem számít magasnak az előző évekhez képest, idén eddig az egész évre tervezett hiány 86,5 százaléka jött össze. Az NGM továbbra is 2,9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt vár annak ellenére, hogy az idei gazdasági növekedési várakozást a napokban 2,3 százalékról 3,1-re emelték.
Erre vonatkozó kérdésünkre Banai Péter, a gazdasági tárca államtitkára azt válaszolta a büdzsé online tájékoztatóján, hogy „a kedvező növekedési adatok valóban jobb államháztartási pozíciót jelenthetnek, így a jobb növekedési adatok megerősítik a 3 százalék alatti hiánycél elérésének realitását”. Banai Péter egy kérdésre válaszolva megerősítette, hogy az állami cégvásárlások csak a pénzforgalmi hiányt növelik 152 milliárd forinttal, az uniós módszertan szerintit azonban nem befolyásolják.
A költségvetés szempontjából nem csak kedvező adatok érkeztek az elmúlt napokban. Az államadósság például négyéves csúcsra, a GDP 85 százaléka fölé ugrott, pedig tavaly év végén még 79,4 százalékos volt. Banai Péter lapunkkal közölte, hogy év végére csökkenhet a GDP-arányos államadósság a mostani szintről, és kismértékben alacsonyabb lehet, mint 2013-ban volt. Júliusban 1 milliárd eurónyi adósságot fizettünk vissza, az idei utolsó negyedévben még 2 milliárddal fog mérséklődni a teher. Az adósságot az is csökkenteni fogja Banai Péter szerint, hogy az állam pénzügyi tartalékának szintje mérséklődni fog az év végére.
Elemzők ezzel szemben azonban úgy vélik, hogy a forintnak is erősödnie kell az adósság csökkenéséhez, és sokan a 110 milliárd forintos költségvetési zárolás mögött is az államadósság emelkedését látják. Az NGM már korábban is azzal érvelt, hogy az alacsony infláció vagy például a közmunkaprogram kiterjesztése miatt kellett a zárolás. „Év végére a kormány a költségvetési folyamatok ismeretében az intézkedések feloldásáról vagy érvényben hagyásáról dönthet” – válaszolta lapunknak Banai Péter. Mivel júliusban sem volt kiugró a deficit mértéke, így azt is megkérdeztük, hogy az év melyik hónapjában lehet nagy a hiány, amely szükségessé tette a zárolást, ez azonban nem derült ki.
