Defláció miatt lép az EKB

A Mario Draghi vezette euróövezeti jegybank jobban félhet a deflációtól, mint azt bárki gondolta volna. Az Európai Központi Bank eszközfedezetű értékpapírok vásárlását kezdi el és kötvényeket is vásárolhat. A jegybank egyúttal 0,15 százalékról 0,05-re csökkentette az irányadó kamatszintet, ami óriási meglepetést okozott, hiszen Draghi korábban azt mondta, elérték a kamatcsökkentés korlátjait, és más intézkedésekkel élhetnek. Júniusban 10 bázisponttal vágta a kamatot az EKB, utána pedig mindenki azt hittel, hogy nem jön már több csökkentés. Az EKB egyúttal -0,1 százalékos szinten álló betéti kamatot -0,2-re vágta, hogy ezzel is segítse a hitelezés beindítását.

Az EKB lépéseit szükségessé tette, hogy az infláció 0,3 százalékra csökkent augusztusban az előző havi 0,4-ről, így még távolabb került a 2 százalékos céljuktól. A jegybank így már nem csak a célját vétheti el, de egyre nőtt az esélye annak, hogy az eurózóna deflációba süllyed. Ennek a rémképe pedig a héja beállítottságú döntéshozókat is meggyőzhette az újabb élénkítés szükségességéről.

Az euró zuhanással reagált a monetáris élénkítésre, de persze továbbra is jelentősen túlértékelt. Az euró/dollár árfolyam 1,30-as szintre ereszkedett a döntés előtti 1,315-ről, ami 14 hónapos mélypontot jelent. A kamatcsökkentés azonban csak kismértékű hatása lehet, hiszen a 10 bázispontos vágás alig segíti a gazdaságot. Az eszközfedezetű értékpapírok vásárlása és az 1000 milliárdos hitelprogram viszont már nagyobb impulzust jelent.

Mario Draghi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a lépésekre azért volt szükség, mert az inflációs várakozások is csökkenni kezdtek. Az EKB elnöke eddig mindig azt mondta az alacsony pénzromlási ütem ellenére, hogy a várakozások a 2 százalékos cél közelében stabilak. Érthető az EKB félelme, hiszen a várakozások mérséklődése nagyon komoly jele a deflációs veszélynek.

Az euróövezet pedig a világgazdasági válság kirobbanása óta a harmadik recessziós periódusa felé közelít, hiszen a második negyedévben leállt a növekedés a három legnagyobb gazdaságban. Vagyis a reálgazdaság kiábrándító teljesítménye és a rendkívül alacsony szintre süllyedt infláció – 2009 vége óta nem volt hasonló szinten – miatt nem volt más lehetősége a jegybanknak, mint az élénkítés. Mivel Németország sem növekszik már, és ott is eltűnőben van az infláció, így Jens Weidmann élénkítés elleni érvei is fogytak. Mario Draghi azonban bizonyára a Bundesbank elnökére utalt, amikor azt mondta, hogy voltak olyanok, akik nem akartak ilyen kiterjedt élénkítést.

Az EKB pesszimistán látja a jövőt, de lesz némi növekedés és infláció is. Előrejelzésük szerint 2016-ig végig a cél alatt marad az infláció. Idán 0,6, jövőre 1,1 százalékkal emelkedhetnek az árak, azt követően pedig 1,4 százalékos inflációra számít az EKB. A jegybank az idei évre 1 százaléknál is alacsonyabb gazdasági növekedést prognosztizál, ami még 2016-ban sem éri el a 2 százalékot.

Az EKB lépése azonban önmagában nem biztos, hogy elég lesz. Ha az extrém laza monetáris intézkedések mellett marad a szigorú költségvetési politika, akkor sokak szerint az euróövezet gazdasága ugyan valószínűleg elkerülheti a deflációt, de nem fog tartós, dinamikus növekedési pályára állni. Politikusok félnek attól, hogy a monetáris impulzus miatt a strukturális reformok elakadnak. Draghi azt mondta, hogy az élénkítés ellenére folytatni kell a reformokat.

Összességében az EKB most hasonló élénkítésbe kezd, mint amiket a világ legnagyobb jegybankjai már közvetlenül a válság után bevezettek. Az öt évnyi lemaradást pedig nagyon megsínylette az európai gazdaság, és a lépések még most sem olyan erősek, mint a Federal Reserve intézkedései.

Nagyot javult a hangulat

Nem csak az euró gyengült a vezető devizákkal szemben, hanem az európai és a tengerentúli tőzsdeindexek jelentős erősödése is azt mutatja, hogy jó irányba lépett az EKB. A piaci hangulat javulása Magyarországra is átterjedt: a BUX is erősödött, az euró árfolyama pedig rövid ideig 312 forint körül is mozgott, amelyre a döntés előtti 314-ről erősödött a hazai deviza. Később 313 alatt stabilizálódott az euró/forint kurzus.