A német autópályákon megtörténhet az elképzelhetetlen? Nem akárki javasolja a korlátozást
Németország tavaly már levágott egy szent tehenet, amikor feloldotta a féket a költekezés előtt, hogy infúziót adjon vérszegény gazdaságának. Az energiaválság most újabb, korábban elképzelhetetlen lépésre kényszerítheti Berlint, ha elfogadja Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója tanácsát. A német autópályákról van szó.
Sok autós élménye, hogy amint átlépsz Németországba az autópályán, rálépsz a gázra. Minden szomszédos országban van sebességkorlátozás az autópályán, a németeknél azonban a náci idők után megszüntették, csak az 1973–74-es olajválság idején vezettek be néhány hónapra ideiglenesen egy 100 kilométer per órás limitet. Azóta szabad a gazda.
A gázolaj ára rekordmagasra, literenként 2,4 euró (905 forint) fölé, a benziné a rekord közelébe, 2,2 euró fölé szökött fel Németországban az iráni háború február végi kitörése óta. Náluk nincs védett ár, mint Magyarországon, és az alacsonyabb jövedelmű németeknek ez a drágulás (a benzin esetében több mint 40, a dízelben több mint 70 cent) már komoly gondot okoz.
Friedrich Merz kancellár kísérlete – napi egyre csökkentették az engedélyezett árváltoztatás számát – nem javított a helyzeten, miközben a drágulás problémáján túl Európa már a hiány rémképével is szembenéz.
Tudom, hogy ez érzékeny kérdés, de Németországnak érdemes lenne megfontolnia a sebességkorlátozás bevezetését az autópályáin
– javasolta a Der Spiegelnek adott interjúban Fatih Birol.
Német autópályák: rengeteg üzemanyagot pazarolnak el
Az új energiaválságra az Európai Unió nem készült fel, úgy „diverzifikálta” az ellátását, hogy az olcsó orosz energiáról lemondott, és áttért a drágábbra és veszélyesebbre, miközben az ukránoknak előbb hagyta felrobbantani földgázütőerét, majd olajblokád alá helyezni Közép-Európát. Megoldási javaslata volt már Brüsszelnek: arra intette az európaiakat, hogy ne utazzanak.
A németek esetében adja magát egy másik megoldás, lévén hogy náluk nincsen sebességkorlátozás az autópályán – erre mutat rá Birol.
Az IEA elemzései szerint – mondta a német lapnak – már egy 10 kilométer per órás sebességcsökkentés is akár 6 százalékkal mérsékelheti az országos olajfogyasztást.
A Német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal szerint – emlékeztetett – a 120 kilométer per órás autópálya-sebességhatár és a vidéki utakon bevezetett 80 kilométer per órás korlátozás évente körülbelül 3,2 milliárd liter benzin és dízel megtakarítását eredményezné Németországban. Emellett, ha a kormány ingyenessé tenné vagy jelentősen olcsóbbá tenné a tömegközlekedést, az ösztönözhetné az emberek egy részét arra, hogy buszra vagy vonatra váltsanak.
Európa úgy viselkedik, mintha tele volna energiával
Európa felkészületlenségének tényére az IEA-vezető is felhívta figyelmet. „Európában kevés földgáz- és kőolajkészlet található a felszín alatt – mondta –, ennek ellenére a villamos energia a teljes energiafogyasztásnak csak körülbelül 22 százalékát teszi ki.” Ez alig magasabb, mint az erőforrásokban gazdag országokban, például az Egyesült Államokban vagy Kanadában, de jóval alacsonyabb, mint az olaj- és gázszegény ázsiai országokban, például
- Japánban,
- Dél-Koreában
- vagy Kínában, amelyek mindegyike energiaigényének több mint 30 százalékát villamos energiával fedezi.
Kevés ország vészeli át ezt a válságot olyan jól, mint Kína, ahol az új járművek több mint fele elektromos – tette hozzá.
„Németország stratégiai hibát követett el, amikor bezárta atomerőműveit” – mondta Birol, megismételve, amit a közelmúltban Ursula von der Leyen is elismert (nem emlékezve meg róla, hogy amikor ez történt, német miniszter volt, majd az Európai Bizottság feje).
Heteken belül baj lesz Európában is
Birol arra is figyelmeztetett: a világ egyes régióiban már most energiahiány lépett fel.
Olyan országok, mint Banglades és Pakisztán, már megkezdték a földgáz adagolását az energiaigényes iparágak számára.
És: ha a helyzet nem javul, a dízel és a kerozin hamarosan Európában is szűkössé válhat. Nem azonnal, de a következő hetekben
– jósolta.
A háború előtt Európa dízel- és kerozinszükségletének jelentős részét a Közel-Kelet finomítóiból szerezte be. Az elmúlt hetekben sok üzemanyag-tároló kiürült. Ha a globális dízel- és kerozintermelés nem áll helyre hamarosan,
májusban egyes európai országokban kritikussá válhat a helyzet.
A németeknél is? – volt a kérdés. Erre Birol azt válaszolta: nem nevez meg konkrét országokat. „Németországnak jelentős tartalékai vannak, és tudom, hogy a kormányuk keményen dolgozik azon, hogy megállapodásokat kössön a Közel-Keleten kívüli beszállítókkal. Nem gondolom, hogy jelenleg Németország nézne szembe a legnagyobb nehézségekkel, de egyetlen ország sem védett.”
De mi van, ha a pakisztáni tűzszüneti tárgyalások eredményre vezetnek?
Birol szavaiból az derült ki, hogy Európa energiabiztonsági szempontból még a legjobb esetben is bajban van. Legalább 80 energetikai létesítmény sérült meg a Közel-Keleten a háború során: olajmezők, gázmezők, finomítók, LNG-terminálok és vezetékek. Ezek egyharmada súlyosan vagy nagyon súlyosan károsodott – összegezte.
Még a legkedvezőbb forgatókönyv esetén is – vagyis ha a tűzszünet fennmarad, tartós békemegállapodáshoz vezet, és a Hormuzi-szoros ismét teljesen és biztonságosan hajózhatóvá válik –
hosszú időbe telik, mire az olaj- és gázipar ismét eléri a háború előtti termelési szintet.
Ha a tűzszünet meghiúsul, és Irán tovább blokkolja a Hormuzi-szorost, az energiaválság azonnal ismét kritikus szintre emelkedik. Egyes javítások néhány hét vagy hónap alatt elvégezhetők;
más esetekben – például a Katarban súlyosan megrongálódott földgáz-cseppfolyósító üzemeknél – akár évekig is eltarthat.
A Covid visszatér – pont úgy fog festeni az életünk egy új energiaválságban: az EU már kijelölte az utat
Üres utcák, boltok, benzinkutak és repterek, otthoni munka. A Covid idejéből erre emlékszünk, és ehhez hasonló állapotot idéznek fel Brüsszel megoldási javaslatai az energiaválságra, amire pont úgy nem készült fel, mint annak idején a világjárványra. Sőt, rá is tett.
