Mélybe rántott infláció

Még a szocializmusban sem sikerült olyan stabilan tartani a fogyasztói árakat, mint most. Szeptemberben soha nem látott mértékben, 0,5 százalékkal csökkent a fogyasztói árindex az előző év azonos időszakához képest a statisztikai hivatal szerint, ilyen alacsony ütemre pedig még soha nem volt példa. Az infláció elmúlt kétéves trendjét megfigyelve könnyen arra a következtetésre juthatnánk, hogy Magyarországot egyre inkább defláció fenyegeti. A szezonális hatásoktól és szabályozott áraktól megtisztított inflációs index (a maginfláció) egyetlen hónap alatt 1,1 százalékponttal 1,4 százalékra esett, ami megerősítheti az aggodalmakat.

A folyamatok azonban csak első látásra tűnnek aggasztónak. Az infláció azért is csökkent történelmi mélypontra, mert kiesett a bázisból a trafikhatás. Tavaly azért emelték az árrést, hogy ne legyenek veszteségesek a dohányboltok az új rendszerben, így az augusztusi 17 százalékos áremelkedés után szeptemberben már csak 9,7 százalékos éves szintű drágulást láthattunk a cigarettánál. Kiesett a tranzakciós adó emelésének a hatása is: az augusztusi 8,7 százalékos éves emelkedés után 4,4 százalékkal estek a pénzügyi szolgáltatások díjai.

A rezsicsökkentés mellett – a háztartási energia ára 12 százalékkal mérséklődött egy év alatt – ez a két tényező elég volt ahhoz, hogy mínuszba kerüljön az inflációs főindex. A következő hónapokban lesz még egy kis távhő- és gázár-csökkentés, decemberben azonban kiesik a bázisból a tavalyi 11,1 százalékos rezsivágás hatása. Ezzel pedig újra növekvő pályára állhat az infláció. Vagyis nem kell deflációtól tartani, ha nem lesz újabb nagymértékű központi árleszorítás valamelyik termékkörben.

Figyelmeztető jel, hogy nem csak az elemzők tévedtek, de a jegybank sem találta el az infláció mértékét. Az inflációs jelentésben nem csak Mátyás király intézkedéseiről olvashatunk, hanem az is kiderül belőle, hogy a jegybank kisebb áresést várt. Mindez kissé erősítette a további kamatvágással kapcsolatos várakozásokat, ami miatt a forint átmenetileg gyengült az euróval szemben. A Matolcsy György vezette központi bank júliusban leállította a két évig tartó kamatvágási ciklust, és jövő év végéig fent is szeretné tartani a 2,1 százalékos kamatot. Mivel az infláció a vártnál alacsonyabb lehet, így az MNB később érheti el a 3 százalékos célját, ez pedig laza monetáris politikát indokol.

A gyenge forint egyelőre nem okoz komoly inflációs nyomást, így akár az is megfordulhat a Monetáris Tanács döntéshozóinak felében, hogy tovább csökkentsék a kamatot, amit az is támogat, hogy az Európai Központi Bank laza monetáris politikát folytat, mert az euróövezet viszont tényleg a defláció szélén áll. Elemzők szerint azonban az MNB tart a Federal Reserve közelgő kamatemelésétől, így inkább szinten tarthatják a rátát.

Az inflációs számok egyik fontos üzenete mégis az, hogy a kormány egyre több területen avatkozik be a folyamatokba, és eltéríti az árakat a piaciaktól. A világpiaci áraktól való elválást pedig hosszabb távon csak az állami szerepvállalás ellensúlyozhatja, ami nem vetít előre túl kedvező jövőképet néhány szektor – és különösen a piacgazdaság – számára.

Csökkent a havi inflációs index is

Szeptemberben 0,2 százalékkal csökkent a fogyasztói árindex az előző hónaphoz képest – jelentette a KSH. Az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal mérséklődött, ami lefelé húzta az indexet, ugyanakkor a ruhákért szezonális hatások miatt 1,2 százalékkal többet kellett fizetni, mint augusztusban. A szeptember egyelőre nem a rezsicsökkentés hónapja (majd a jövő havi számlákon látszik az árak mérséklése), miután a KSH szerint 0,1 százalékkal nőttek az energiaárak. A szolgáltatásokért viszont 0,8, a tartós fogyasztási cikkekért pedig 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.