A Federal Reserve befejezte a mennyiségi könnyítés harmadik körét (Quantitative Easing 3). A Nyíltpiaci Bizottság tavaly december óta minden ülésen tíz milliárd dollárral csökkentette az eszközvásárlások havi keretösszegét, ma pedig úgy döntöttek, hogy az októberi tizenöt milliárd dollár után a jövő hónaptól nem költenek több pénzt jelzálogfedezett eszközök és államkötvények vásárlására. Széles körben elfogadott nézet szerint a központi bank eszközvásárlási programja állította helyre a bizalmat a pénz- és tőkepiacokon – küldte új történelmi csúcsra a tőzsdeindexeket –, és segített a fellendülésében.
Jonathan Wright, a Johns Hopkins University közgazdásztanára szerint a Fed most amiatt aggódhat, hogy nem sikerül elérnie az inflációs célt. Augusztusban mindössze 1,5 százalékkal emelkedett a Fed által leginkább figyelt inflációs mutatószám, a személyes fogyasztások árindexe, és elemzők szerint a közeli jövőben nem is éri el a célt a pénzromlás üteme.
Vagyis hiába csökken folyamatosan a munkanélküliségi ráta, a Fed másik célja, a 2 százalék körüli eléréséhez valószínűleg még hosszabb ideig szükséges a támogató monetáris politika. Éppen emiatt tarthatja még fenn több hónapon keresztül a 0-0,25 százalékos kamatszintet a Fed. Az irányadó kamatszint 2008 végére érte el az alsó határát, amihez azóta sem nyúlt hozzá a jegybank. Alan Greenspan, a Fed korábbi elnöke azt mondta, hogy a jegybank nem fog tudni piaci zavarok nélkül felhagyni az alkalmazkodó monetáris politikával.
William Dudley a New-York-i, Charles Evans a chicagói, valamint Narayana Kocherlakota minneapolisi Fed elnöke is arról beszélt az elmúlt napokban, hogy a cél alatti infláció miatt nem kellene túl hamar emelni a kamatot. Sőt, James Bullard, a Saint Louis-i Fed elnöke a hónapban korábban arról beszélt, hogy el kellene halasztani a QE3 tervezett befejezését az inflációs várakozások csökkenése miatt, erre azonban nem került sor. Néhány tényezőt azonban nem tud befolyásolni a Fed. Roberto Perli, a Cornerstone Macro LP partnere szerint az energiaárak esése a legnagyobb tényező az infláció csökkenésében.
A QE3 befejezésével elméletileg emelkednie kellene az amerikai kötvényhozamoknak, hiszen az elmúlt évek legnagyobb vevője, a Fed hirtelen nem zsákolja tovább az állampapírokat. A visszaeső kereslet miatt nyomás alá kerülhetnek az amerikai kötvények, de a kereskedők szerint a piac már beárazta a mennyiségi lazást végét azelőtt, hogy a Fed befejezte volna a pénznyomtatást.
William O’Donnell, a Royal Bank of Scotland amerikai kötvénystratégája szerint nagyrészt már felkészültek a pénznyomtatás utáni időkre a befektetők, amikor tavaly nyáron a Fed akkori elnöke, Ben Bernanke a kötvényvásárlási program közelgő visszafogásáról beszélt. Akkor a 10 éves amerikai hozama emelkedni kezdett, és elérte a 3 százalékot, mostanra azonban újra rendkívül alacsony szinten, 2,2-2,3 százalék között mozog.
Nem csak a QE3 végének hatásaira, hanem a kamat várható emelésére is figyelnie kell a befektetőknek. Ha most nem is tűnik olyan közelinek a 0-0,25 százalékos kamatszint emelése, a jövő év végére akár 1 százalék fölé is kerülhet az irányadó ráta. Ez pedig az amerikai állampapírokra is hatással lesz, vagyis a világ egyik legbiztonságosabb eszközére magasabb hozamot fognak fizetni. Végső soron csökkenhet a kereslet az olyan kockázatosabb eszközök iránt, mint például a feltörekvő piaci részvények és kötvények, valamint a befektetésre nem ajánlott eszközök. Sajnos ezek közé tartozik a forint, mint feltörekvő piaci deviza, valamint a magyar állampapírok is, amelyeket a nagy hitelminősítő cégek bóvli besorolásban tartanak. Ezt a folyamatot azonban ellensúlyozhatja, ha az Európai Központi Bank erőteljes likviditásfokozó intézkedéseket hoz.
