Visszatért a növekedés az eurózóna két legnagyobb gazdaságában, és ez elég volt ahhoz, hogy a valutaövezetben összességében is bővülni tudjon a GDP. A német és a francia gazdaság 2014 második negyedévében egyaránt 0,1 százalékkal zsugorodott, félő volt, hogy ez így alakul a harmadikban is, ami már technikai recessziót jelentett volna. Az Eurostat által tegnap közzétett előzetes adatok azonban az optimistákat igazolták: a német GDP negyedéves összevetésben 0,1 százalékkal, a francia pedig egyenesen 0,3 százalékkal növekedett. A harmadik legnagyobb gazdaság, az olasz viszont megint recesszióba süllyedt: az előző negyedévi 0,2 százalék után most 0,1 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék. (Az olasz GDP az utóbbi 13 negyedévből csak kettőben bővült, a helyi statisztikai hivatal szerint jelenleg a 2000. évi szinten van.) A 18 tagú eurózóna egésze végül 0,2 százalékos bővülést produkált, a Bloomberg elemzői konszenzusa – csakúgy, mint a német és a francia adatra – 0,1 százalék volt. A 28 tagú Európai Unióban 0,3 százalékkal nőtt a GDP.
Az eurózónán belül negyedéves alapon a sokáig sereghajtó Görögországban volt a leggyorsabb a tempó, 0,7 százalékkal, éves összevetésben azonban Litvánia teljesített a legjobban, ahol 2,6 százalékkal bővült a gazdaság. A valutaövezet egyetlen országa se tudott 1 százalékosnál nagyobb negyedéves vagy 3 százalékosnál nagyobb éves bővülést produkálni, de az első kommentárok így is inkább pozitívak voltak. A nemzetközi szervezetek által festett rémképek helyett kitart a növekedés, még ha csigalassúsággal is – emelte ki egy elemző a Reutersnek, hozzátéve: ez nem jelenti azt, hogy a gazdaságpolitika irányítói elégedettek lehetnek.
A részletes GDP-adatokat majd e hó végén teszik közzé az egyes országok statisztikai hivatalai, azt azonban a legtöbb elemző valószínűsíti, hogy többnyire a vártnál jobban húzhatott a lakossági fogyasztás. A világgazdaság felől érkező hatások ugyanakkor kevésbé voltak drasztikusak, mint amennyire tartani lehetett tőle, a nagy kérdés az – mondta egy elemző a Bloombergnek –, hogy milyen sokáig tart a lassú tempó. Az USA gazdaságának erőteljes növekedése, a gyengébb euró és az alacsony olajárak együtt akár azt is lehetővé tehetik, hogy a lefékeződés rövid életű legyen.
A nagy kérdés mindenkinek az, hogy mit lép minderre az Európai Központi Bank (EKB). Az eurózóna jegybankjának döntéshozói, élükön Mario Draghi elnökkel már elkötelezték magukat, hogy szükség esetén újabb eszközöket vetnek be az élénkítés érdekében, ám ezt a vállalást leginkább a deflációs félelmekkel indokolták. A monetáris politika megtette és továbbra is megteszi a magáét – mondta a múlt héten Draghi egy római konferencián – , de ez, még ha megfelelő fiskális politikával párosul is, szerkezeti reformok nélkül nem elég ahhoz, hogy erős és fenntartható növekedést generáljon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.