A viharok elmúlására várnak

Óvatosságról tett tanúbizonyságot az MNB monetáris tanácsa, miután az olajárak hanyatlása mellett 2,1 százalékon tartotta az irányadó kamatszintet és az alapforgatókönyvében nem utalt arra, hogy újraindítaná nyáron lezárt kétéves kamatvágási ciklusát. Novemberben történelmi mélypontra zuhant a fogyasztói árindex: a magyar rezsicsökkentés nulla százalék körüli szintre vitte le az inflációt, amit a „globális rezsicsökkentés” még lejjebb taszított. Az energiaárak esése miatt 0,7 százalékkal csökkent a fogyasztói árindex novemberben, és az MNB friss prognózisa szerint csak lassan fogja elérni a 3 százalékos célt.

Jövőre már csak 0,9 százalékos inflációt vár a központi bank, ami sokkal visszafogottabb a szeptemberi előrejelzésnél, amikor még 2,5 százalékos pénzromlást vetítettek előre 2015-re. Ez alapján logikusnak tűnne a kamatcsökkentési ciklus újraindítása, ám éppen tegnap érte el a feltörekvő piaci eladói hullám a hazai eszközöket.

„Az olajár jelentős esése egyre szélesebb körű eladási hullámot generál a feltörekvő piacokon” – vélekedett Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere. Nagy bajban van Oroszország, Ukrajna és Venezuela a csőd közelében áll, Brazíliában pedig gazdasági növekedés nélkül kell folyamatosan kamatot emelni – fejtette ki Bebesy, aki szerint ilyen környezetben jobb az óvatosság, mert a pánik gyorsan tud terjedni a tőkepiacokon. A központi bank kamatdöntés utáni kiadott értékelésében úgy vélte, hogy az alapkamat aktuális szintje összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével. A monetáris tanács szerint ez a jelenlegi laza monetáris kondíciók tartós fenntartásának irányába mutat.

A szokásosnál azonban még érdekesebbek az MNB alternatív forgatókönyvei. A tanács kiemeli, hogy a szeptemberi inflációs jelentéshez képest erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok. Az első alternatív forgatókönyv kiemeli: a tartósan alacsonyabb olajárakkal számoló pálya szerint az olajárcsökkenés döntően kínálati oldali tényezőkhöz kapcsolódik. „A mérsékeltebb inflációs környezet összességében az alappályánál lazább monetáris politikai irányultság felé mutat, miközben a gazdasági növekedés kedvezőbb lehet” – véli a kamatdöntő testület. Számos elemző viszont úgy véli, hogy a tartósan alacsony olajár nem egy alternatív, hanem éppen a legvalószínűbb forgatókönyv. A legtöbb nemzetközi elemzőház folyamatosan csökkenti olajárprognózisát, és egyelőre nem látható a fordulat, vagyis az emelkedés jele.

A második alternatív forgatókönyv tartósan alacsony külső kereslettel számol, ami a növekedésre és az inflációra nézve lefelé mutató kockázatot jelent, így az inflációs cél elérését lazább monetáris kondíciók biztosítják. Vagyis egyből két olyan pályát is felvázolt a tanács, amely a kamatcsökkentés irányába mutat.

Figyelmeztetnek azonban az orosz gazdaság gyengülésére és a rubel összeomlására is, amelynek hatása lassan beszivárog a hazai eszközárakba, így a forintba is. „A geopolitikai feszültségek erősödése a külső kereslet visszaesése mellett a kockázati prémium hirtelen, nagymértékű megemelkedését okozhatja, melynek nyomán az árfolyamgyengülés növelheti az inflációs nyomást, így az előrejelzési horizonton az inflációs cél elérését szigorúbb monetáris politika biztosíthatja” – olvasható a tanács jelentésében.

A Matolcsy György vezette testület azonban akár több, ellentétes kockázattal szembesülhet egyszerre, ennek jelei már most látszanak. A tartósan alacsony olajárak lefelé nyomják az inflációt, vagyis a 3 százalékos cél elérése egyre távolabb kerülhet. A feltörekvő piaci pánik – amely az orosz feszültség és az olajárzuhanás eredménye – viszont nem csak az olajtermelőkre hathat negatívan, hanem Magyarországra is, hiszen mi is a kockázatosabbnak ítélt országok közt vagyunk: a forint tegnap nagyot esett, a BUX zuhant, miközben a hosszabb lejáratú kötvényhozamok emelkedtek. Mindezek miatt a legjobb, ha nem beszél újabb kamatvágásról a MNB, legalábbis az alappálya szerint, addig, amíg el nem múlnak a viharok, ezt követően azonban több elemző szerint is jöhet az újabb lazítás.

Lassuló növekedés

Idén 3,3 százalékkal fog növekedni a magyar gazdaság a központi bank új inflációs jelentése szerint, jövőre azonban 2,3 százalékra lassul a növekedés üteme. Ez alacsonyabb, mint a három hónappal ezelőtti prognózis, és elmarad a kormány várakozásától is, amely 2,5 százalékos GDP-bővüléssel tervezte meg a jövő évi büdzsét. Az MNB szerint folyamatosan veszít lendületéből a gazdaság, és 2016-ban már csak 2,1 százalékos lesz a bővülés.