Bizonytalanságok Görögországban

Nemhogy lezárultak volna a görög költségvetéssel kapcsolatos kérdések azt követően, hogy a büdzsé tervét vasárnap elfogadta az athéni parlament, az igazi vita csak most várható. Pedig első pillantásra új tűnik, a lassan fél évtizede mentőhitelek segítségével talpon maradó gazdaság végre a konszolidálódás útjára lépett. Hat év után idén először kiléphetnek ki a recesszióból, amely negyedével vetette vissza a görög GDP-t. A kormány egyenesen 2,9 százalékos bővüléssel kalkulál a jövő évben, ami nem csak a pangó európai gazdasággal összehasonlítva számít kiemelkedőnek – a harmadik negyedéves, 0,7 százalékos bővülés a legmagasabb volt az euróövezet országai közül –, de annak fényében is, hogy a tervek szerint csaknem egyensúlyba kerül az államháztartás. Kérdés, mennyire túlzó a 0,2 százalékos hiány – az Európai Bizottság mindenesetre ennél is kedvezőbb, 0,1 százalékos deficittel számol.

Az athéni kormány pedig azzal, hogy végre búcsút mondhat az elmúlt éveket bénító megszorításokkal, amelyek következtében például 27-28 százalékos szintre emelkedett a munkanélküliek aránya, a háztartások jövedelme pedig harmadával esett vissza. Ez már amiatt sem mindegy, mivel komoly esélye van annak, hogy az eredetileg 2016-ra várható parlamenti választásokat jövőre hozzák előre.

Tévedés ne essék: ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy az Antonisz Szamarasz vezette kormány akkora erőt érez magában, hogy megnyerheti a választásokat. Inkább arról van szó, hogy lassan tudatosul mindenkiben: a nyár óta folyamatosan érkező kedvező adatok távolról sem jelentik, hogy eljött a Kánaán. A bázishatás kifutásával együtt sem a gazdasági, sem a politikai hangulat nem olyan jó, mint pár hónapja – hívta fel a figyelmet elemzésében a Wall Street Journal. Az üzleti lap emlékeztet: nyáron, amikor hosszú idő óta először vállalkozott kötvénykibocsátásra a görög állam, a tízéves állampapírok hozama 5,5 százalékra esett vissza, azóta azonban 8,8 százalékra is felment a fizetendő kamat, most pedig 7,1 százalék körül mozog.

A piaci bizalom megingása mögött részben a belpolitikai bizalmatlanság áll – ezt a szélsőbalos Sziriza EP-választási győzelme mellett jelzi, hogy a büdzsét is mindössze 155 támogató szavazattal tudták elfogadni a 300 fős parlamentben. A stabilitásra viszont szükség lenne, mivel a kormány nem kevesebbet vállalt fel, mint hogy jövőre kilép a 240 milliárd eurós hitelprogram uniós részéből és újra önfinanszírozóvá válik. A piacra való visszatérés – vagyis a trojka folyamatos ellenőrzésétől való elszakadás – feltételeivel kapcsolatban azonban ugyanúgy nincs egyetértés a hitelezők (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap) és a görög kormány között. A jelenleg 174 százalékos államadósság miatt a trojka a tervezetthez képest további 2–3 milliárdos megszorítást tartana szükségesnek, ennek részeként pedig a nyugdíjkiadások és a közszféra fizetéseinek további csökkentését várja el. Athén túlságosan ambíciózusnak látott tervei miatt egyelőre még az utolsó, 1,8 milliárd eurós hitelrészlet átutalása is bizonytalan.

A kormány optimizmusát nem osztja a társadalom sem: az elmúlt évek sorozatos sztrájkjai és tömegtüntetései után a büdzséről szóló szavazást is több ezer tüntető kísérte a parlament előtti Szintagma téren.

Vita a kilépés dátumáról

A tervekkel ellentétben tegnapi ülésén nem hoztak döntést a görög hitelprogram lejártájáról az euróövezeti pénzügyminiszterek. Amíg Athén legeljebb egy-két hónapos halasztást szeretne az eredeti, december 31-i határidőhöz képest, az Európai Bizottság fél évet tartana reálisnak, a trojka pedig nagyjából három hónappal tolná ki az időpontot. Az Eurogroup döntése belpolitikai szempontból is fontos lehet, mivel februárban államfőt választ a görög parlament, a kétharmados voksolás eredménye azonban legalábbis kétséges, mivel a kormánynak mindössze tízfős többsége van. Ha ugyanis előre hozott választásokra kényszerülne a kormány, mindenképpen előnyösebb helyzetből indulna, ha már nem a trojka felügyelné az ország pénzügyeit.