Kívülről és belülről is erősítik a rubel árfolyamát

Az árfolyamot a kormányzati intézkedéseken, illetve a pénzügyminisztérium devizaeladásain túlmenően az is erősítette, hogy a hó végi adófizetési határidő előtt az exportőr vállalatok rubelvásárlásba kezdtek. Volt, amelyik ezt egyfajta „hűségnyilatkozattal” is kiegészítette: Alekszander Medvegyev, a Gazprom vezérigazgató-helyettese a Reutersnek fejtette ki: eleget tesznek Vlagyimir Putyin sürgetésének, hogy az exportőrök adjanak el minél több devizát a hazai piacon. A vállalati devizaértékesítések összege 8,8 milliárd dollár is lehet az év végéig – becsülte a Bank of America; a pénzintézet vezető orosz elemzője szerint év végére 48 rubel lesz egy dollár.

Kína egyelőre csak szóban ajánlotta fel támogatását Oroszországnak, de ez mára komoly visszhangot kapott. A külügyminiszter Vang Ji a hongkongi Phoenix tévében fejtette ki a múlt héten, hogy országa szükség esetén segítséget nyújt, és meg vannak győződve arról, hogy Oroszország úrrá lesz gazdasági nehézségein. A kereskedelmi miniszter Gao Hu-cseng a segítség lehetséges eszközeiről is beszélt: egyrészt kiterjesztenék a devizacsere-egyezményt, másrészt a két ország közti kereskedelmi forgalmat mindinkább jüanban számolnák el.
Kína és Oroszország október 13-án kötött egy három évre szóló devizacsere-egyezményt az árfolyamkockázatok kivédése érdekében, amelynek értelmében 150 milliárd jüant (24 milliárd dollár) cserélnek 825 milliárd rubelre, ez a keret a felek egyetértésével kibővíthető. A megállapodás értelmében 1 jüan 5,4 rubelt ér – a piaci árfolyam azonban jelenleg 10 rubel körül van, tehát Peking most sokat veszíthet rajta. A kínai jegybank viszont már felhívta a figyelmet, hogy az egyezmény feltételei módosíthatók a körülményektől függően, a keret kimerítése pedig nem kötelező. Kína a világ legnagyobb devizatartalékán ül: összesített értéke 3,9 ezer milliárd dollár körül van (az orosz jegybanki tartalék most mintegy 374 milliárd dollár, az év elején még 500 milliárd körül volt).

Oroszország pótolhatatlan stratégiai partner, és Kínának proaktívan segítenie kell, hogy kijusson a jelenlegi válságból – adott újabb jelzést tegnap a pekingi Global Times. A segítségnyújtás azonban csak korlátozott lehet – idézte a pártközeli lap vezércikkét a Bloomberg – , nem tudja befolyásolni az orosz gazdaság szerkezetét, túlságos függését az energiaexporttól. Moszkva részéről egyelőre csak az államfő szóvivője, Dmitrij Peskov reagált az ajánlatra: Oroszország semmiféle pénzügyi segítségről nem tárgyal Kínával – közölte.

Kínának 28 országgal van devizacsere-egyezménye, ezeket eredetileg a jüan globális szerepének erősítése érdekében kötötték. Idén azonban már volt példa arra, hogy egy ország ezt a valutaválsága enyhítésére vette igénybe: Argentína részben ezzel állította meg a peso lecsúszását azt követően, hogy júliusban fizetésképtelenséget jelentett a dollárban jegyzett kötvényeire.