Matolcsy védekező állásponton

Fejleszteni kell a pénzügyi, közgazdasági tudást Magyarországon, és egy másfajta közgazdasági, pénzügyi képzésre van szükség az új világgazdasági kérdések megválaszolásához – közölte Matolcsy György jegybankelnök az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyereségfelhasználását fírtató ellenzéki kérdésekre válaszolva. A jegybank tegnap tette közzé: egyik alapítványa (Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány – PADA) két új ingatlant vásárolt meg a budai Várban: 11,2 millió eurót (mintegy 3,5 milliárd forintot) költöttek a magántulajdonban lévő, félig újjáépített Lónyay-villa megvásárlására és 1,85 milliárd forintért vették meg a Magyar Tudományos Akadémiától a régi városháza műemléképületét. Az épületekben oktatási és rendezvény központ, valamint angol nyelvű doktori iskolát alakítanak ki.

Korábban a jegybank 45,3 millió euróért – 14 milliárd körüli összeg – vásárolta meg a budapesti Eiffel Palace-t, illetve a tiszaroffi Borbély-kúriát 415 millió forintért. A vásárlásokkal és az új, közgazdasági képzést célzó alapítványokkal kapcsolatban az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának elnöke is meghallgatta volna a jegybankelnököt, ám szerinte – és a kormánypárti képviselők szerint is – erre csak a gazdasági bizottság jogosult.

Matolcsy a bizottsági ülésen arról beszélt, hogy 2014 augusztusában „támadássorozat” kezdődött az MNB ellen, többek között azzal kapcsolatban, hogy miért vásárol üdülőket, valamint hogy miért hoz létre alapítványokat, és hogy mekkora alapítványi tiszteletdíjat vesznek fel a jegybanki vezetők. Matolcsy György kiemelte: az unióban számos jegybanknak van rekreációs célból saját üdülője, az MNB vezetői pedig jótékony célokra utalják tovább alapítványi tiszteletdíjukat, ezenkívül az alapítványok hasznos célokért tevékenykednek. Oktatási, képzési feladatok ellátásához minden európai jegybanknak van jóléti infrastruktúrája, miért ne lehetne például üdülője a magyar jegybanknak is – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy a jegybank, új, a pénzügyi stabilitáshoz kapcsolódó feladatokat kapott, emiatt kedvező, hogy „megerősíti magát új emberekkel, infrastruktúrával”.

Matolcsy egyébként sikeresnek nevezte a kormánnyal való együttműködést, és azt mondta: az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett az MNB elsőrendű feladata 2015-ben az lesz, hogy kivédjen minden, a magyar pénzügyi rendszert érintő támadást. Hangsúlyozta, hogy a jegybank devizatartalékai kellően magasak (és azok is maradnak) ahhoz, hogy teljesíthessék a jegybanktörvényben rögzített követelményeket, és a kihívásoknak is megfeleljenek.

Az MNB elnöke két veszélyt nevezett meg: úgy vélte az 50 és 70 dollár közötti olajár deflációs veszélyt jelent és pénzügyi instabilitást okozhat, illetve a komoly veszélyek közé sorolta azt is, hogy az EU-ban végleg megszűnik a növekedés. 2015-ben az Európai Unió harmadik recessziós válsága nehezítő körülmény lehet Magyarország számára – mondta Matolcsy. Szerinte az Európai Bizottság által meghirdetett Juncker-program jó, de elkésett, és kicsi, a 315 milliárd eurós keretet 600–700 milliárd euróra kellene emelni. Kiemelte: Magyarország azt is bebizonyította, hogy egyszerre lehet költségvetési, beruházási, fogyasztási, növekedési fordulatot végrehajtani, és hogy a kormány és a vele stratégiai együttműködésben álló MNB helyes úton jár.

Bebetonozott hitelprogram

Minden ötödik kis és középvállalkozási hitel a növekedési hitelprogramhoz (nhp) köthető – fejtette ki Matolcsy György jegybankelnök a gazdasági bizottság ülésén. A kérdésekre válaszolva azt mondta: az nhp-nak mindaddig érdemes működnie, amíg fenntartható, és amíg a magyar gazdaság tartósan 3-4 százalékos növekedési sávba nem jut.