A devizahitelek átváltásával forinteszközöket adhatnak el
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMagyarország külső finanszírozási képessége 2014 harmadik negyedévében enyhe emelkedést követően a GDP nyolc százaléka körül alakult – derült ki a Magyar Nemzeti Bank fizetési mérlegről szóló jelentéséből. A folyó fizetési mérleg négy negyedéves többlete 4,2 milliárd eurót, míg a tőkemérleg többlete 3,8 milliárd eurót ért el. A külső egyensúly javulása nagyobb részben az EU-források felhasználásának emelkedéséhez köthető.
A harmadik negyedévben kis mértékben csökkent a külkereskedelmi egyenleg többlete, amiben a számottevő mértékben gyorsuló beruházás importvonzata mellett a gáztározók feltöltéséhez kapcsolódó import is szerepet játszott. Az MNB szerint a külső finanszírozási képesség emelkedése hozzájárulhat a magyar gazdaság külső adósságának és sérülékenységének további mérséklődéséhez.
A külső finanszírozási képesség harmadik negyedévi emelkedése a háztartások pénzügyi eszközeinek bővüléséhez és az államháztartás finanszírozási igényének – vélhetően a gazdaság fehéredésével is összefüggésben álló – mérséklődésével magyarázható.
A devizahitelekhez kapcsolódó elszámolás és a forintosítás hatására jelentősen mérséklődik a háztartási szektor árfolyamkockázata, illetve a bankrendszerben is erőteljes alkalmazkodás indulhat el, amely a bankok külső forrásainak csökkenésével járhat. Az MNB kiemelte, hogy hosszabb távon a devizatartalék, a jegybanki kéthetes betét és a bruttó külső adósság akár a GDP 9 százalékával lehet alacsonyabb, a nettó külső adósságot ugyanakkor a mérlegalkalmazkodás közvetlenül nem érinti.
A forintosítással a külföldi kézben lévő forintlikviditás is csökkenhet, a külföldi szereplők forint eszközöket adhatnak el. Ez megvalósulhat a hazai bankrendszerben tartott külföldi forintbetétek leépülésében, de maga után vonhat állampapír eladást is.
