Kétségekkel várják elemzők az EKB lazítási programját

Eléri az 550 milliárd eurót az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programja, amelyet a kormányzótanács csütörtöki ülése után jelenthet be Mario Draghi, az euróövezeti jegybank elnöke – írja a Bloomberg. A hírügynökség elemzői prognózisainak mediánja tehát meghaladja az egy héttel korábban kiszivárgott, 500 milliárdos összeget. A Reuters szakértői ennél is magasabb forrással számolnak: a kereskedők szerint a mennyiségi lazítás (QE) keretösszege 600 milliárd is lehet. Kérdés, az említett keret elegendő lesz-e ahhoz, hogy beinduljon a gazdaság, illetve hogy teljesüljön az EKB valamivel két százalék alatt meghatározott inflációs célja.

Abban gyakorlatilag minden elemző egyetért, hogy az EKB nem halasztja tovább a QE elindítását. A valaha volt legnagyobb európai lazítás mára sürgőssé vált, hiszen az euróövezet gyengélkedő gazdasági teljesítményét tovább ronthatja a defláció. Decemberben az éves infláció -0,2 százalékra esett vissza, amire 2009 óta nem volt példa. Ez óriási felelősséget ró a frankfurti központú szervezetre. A legnagyobb kérdés most az a Bloomberg szerint, hogy az EKB egy keretösszeget szab a programnak, vagy havi keretet határoz meg a kötvényvásárlásra. Azt sem tudni még pontosan, mire is fordítja ezt a pénzt a jegybank: a Bloombergnek nyilatkozó elemzők több mint fele szerint elsősorban államkötvények vásárlása kerülhet szóba.

A német Der Spiegel meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról írt legfrissebb számában, hogy a kötvényvásárlás mennyiségét az határozza meg, az egyes országok mekkora arányban részesülnek az EKB törzstőkéjéből. Ez például Németország esetében 18 százalék, a franciáknál pedig 14 százalék. További meghatározó korlát lehet az is, hogy a kötvényvásárlások összege nem haladhatja meg egy adott ország szuverén adósságának 20-25 százalékát.