Pénzesőre vár Ukrajna

Újabb segítséget remél az ukrán kormány a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), amelynek szakértői tegnap tértek vissza Kijevbe, hogy áttekintsék a meglevő programot. Az IMF tavaly áprilisban hagyott jóvá Ukrajnának egy két évre szóló 17 milliárd dolláros hitelkeretet, ebből eddig 4,6 milliárdot folyósítottak, két részletben. A továbbiakat a feltételek teljesítésétől tette függővé a Valutaalap; Ukrajna tavaly december 29-én fogadta el a 2015-ös büdzsét, és a jegybankelnök, Valerija Hontareva akkori nyilatkozata szerint Kijev az év végéig újabb 2,7 milliárd dollárra számított, januárra pedig még 1,4-1,5 milliárdot reméltek. A folyósítások azonban egyelőre váratnak magukra, pedig Ukrajna vészes pénzügyi helyzetben van. A jegybank annyit költött a hrivnya védelmére, illetve az orosz gázszámla kifizetésére, hogy devizatartalék fél év alatt megfeleződőtt: 2014 végén alig haladta meg a 9 milliárd dollárt, ez szűken kéthavi importra elég. Ukrajnának idén mintegy 7,3 milliárd dollár adósságot kell visszafizetnie, ezen belül decemberben azt a 3 milliárd dollárt, amelyet Oroszországtól kapott, amikor az még támogatta Kijevet. Ezt a hitelt úgy nyújtották – emlékeztetett a The Economist szakmai blogja - , hogy ha az ukrán államadósság meghaladja a GDP 60 százalékát, akkor azonnal vissza kell fizetni az egészet. (Erős a gyanú, hogy Ukrajna már átlépte ezt a küszöböt – áll a blogban - , de a friss adatokra még várni kell.)

Az IMF már korábban közölte, hogy Ukrajnának a tavaly jóváhagyottakon felül még 15 milliárd dollárra lehet szüksége. Ha az ország további segítséget kap, akkor nem kell átrendezni a külföldi adósságot – tért vissza most erre Natalie Jaresko ukrán pénzügyminiszter Berlinben, ahol Arszenyij Jacenyuk, illetve Angela Merkel kormányfő aláírta a megállapodást arról az 500 millió eurós kölcsönről, amelyet Merkel még augusztusi kijevi látogatásakor ígért meg. Jaresko arra számít, hogy hasonló kétoldalú megállapodásokat tudnak kötni a Világbankkal, illetve a főbb donorországokkal, még a márciusra tervezett nemzetközi támogatói konferencia előtt.

A kijevi vezetésnél jóval tovább ment Soros György, aki a Financial Timesnak adott interjúban és a New York Review of Booksban párhuzamosan fejtette ki elgondolásait. A milliárdos szerint a Nyugatnak egy 50 milliárd dollár értékű csomagot kellene összeraknia Ukrajna számára, ez bástyaként szolgálna az egyre agresszívebb Oroszországgal szemben. Ukrajna támogatását úgy kellene felfogni, mint az uniós országok honvédelmi kiadásainak növelését – fogalmazott Soros, aki szerint Európának rá kell jönnie, hogy orosz támadás alatt áll. Az USA és az EU nagy hibát követett el, amikor úgy vezetett be szankciókat Oroszország ellen, hogy közben nem nyújtott masszív pénzügyi támogatást Ukrajnának - véli a milliárdos - , és ha ezt nem teszik meg, abból háború lesz. Soros arra is figyelmeztetett, hogy az Oroszország elleni szankciók, valamint az olajárzuhanás együttes hatása jóval nagyobb lehet a vártnál, az se lenne meglepő, ha Moszkva fizetésképtelenséget jelentene be. Ez nagy csapás lenne az Oroszországnak kitett európai bankoknak, és komoly fenyegetés az európai gazdaságnak, ám Soros szerint nem szabad enyhíteni a szankciókon, és meg kell őket hosszabbítani, amikor áprilisban lejárnak.

Brüsszel is kész a zsebébe nyúlni

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az EU új, legfeljebb 1,8 milliárd euró összegű makroszintű pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának középtávú hitelek formájában. Az Európai Parlament és az EU Tanácsának jóváhagyásához kötött támogatás meghatározott reformintézkedésekhez, illetve az IMF-program végrehajtásához fog kapcsolódni - figyelmeztetnek. Az új programot 2015 során és 2016 elején végre lehet hajtani. Az EU tavaly 1,36 milliárd euró pénzügyi támogatást nyújtott Ukrajnának.