Túlteljesített hiánycél

Minden várakozásnál alacsonyabb lett a központi költségvetési alrendszerek pénzforgalmi hiánya a múlt év végén: a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közlése szerint 825,7 milliárd forint. Ez még az eredetileg vártnál is kevesebb (984,6 milliárdot terveztek eredetileg), nemhogy az állami bevásárlások miatt 1151,5 milliárd forintra módosított hiánytervnél.

Mindezek alapján biztos, hogy a nemzeti össztermék 2,9 százalékánál, vagyis az eredeti célnál alacsonyabb lesz az uniós elszámolású hiány is – a kérdés mennyivel. A deficit a módosított tervnél 326 milliárd forinttal alacsonyabb, ami a GDP 1 százalékának felel meg. Ez alapján akár 1,9 százalékos uniós elszámolású deficit is elképzelhető, igaz, a kormányzati nyilatkozatok eddig ennél óvatosabbak voltak. (Csak 2,6 százalékos becslés hangzott eddig el).

Decemberben mindenki kiköltekezést várt, miután novemberben is nagyon jól állt a büdzsé és már korábban be is jelentették: néhány kiadást (ilyen az Eximbank feltőkésítése) előrehoz a kabinet. A központi alrendszer hiánya azonban csak 111,9 milliárd forint volt – ez persze nem is annyira kevés. Általában az év vége jobban sikerül (nagyobb az áfa-, dől a társasági adóbevétel), így a százmilliárd feletti hiány az utolsó hónapban ritka. Más kérdés, hogy az állam ennél is többet megengedhetett volna magának az utolsó hónapban.

A nemzetgazdasági tárca szerint a kormányzati várakozásoknál is kedvezőbbek lettek az adatok. Részletes számok még nincsenek, a közlemény csak azt tartalmazza, hogy a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami alapok néhány milliárdos szufficitje mellett a központi büdzsében alakult ki a hiány nagy része – de ezt egyrészt eredetileg is így tervezték, másrészt a decemberi, eddig szokatlan technikai átcsoportosítás miatt nem lehet ezekből az adatokból semmilyen következtetést levonni.

A részletes adatokat néhány hét múlva közlik, de az NGM azért annyit elárult, hogy a bevételek jobban alakultak a vártnál. Szerintük „a gazdasági növekedés felfutásából, a foglalkoztatás bővüléséből, valamint az online pénztárgépek bekötéséből származó többletbevételek” valamint a fogyasztás növekedésének eredménye a kedvezőbb hiány. Ez szabad fordításban annyit jelent, hogy az áfabevételek jól alakultak (de nem tudjuk, ez mennyiben köszönhető egy esetleges fogyasztásnövekedésnek és mennyiben az online pénztárgépek fehérítő hatásának), miközben a gyorsabb bérnövekedés miatt is magasabbak voltak a járulék- és az szja-bevételek.

A közlemény szerint a 2014. évi költségvetési törvényben előirányzottnál nagyobb bevétele volt az államnak a társasági adóból – ez meglepetésnek számít. A nyereségadó feltöltési kötelezettség határideje december 20-a, így arról csak most érkeznek adatok, milyen profitra számítanak a vállalatok – ezek szerint a korábban becsültnél nagyobbra. Ezenkívül terven felül jött a bevétel az áfa, az szja és a szociális hozzájárulási adóból – ám ez a korábbi adatok alapján eddig is várható volt.

A tárca szerint mind a 2013. évi szintnél, mind a 2014. évi előirányzatnál magasabban teljesültek ugyanakkor az európai uniós programokhoz kapcsolódó kifizetések összegei. Emellett meghaladták az előző évi kiadásokat a helyi önkormányzatok támogatásai (igaz, ebben benne van az adósságtörlesztés is), valamint az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások.

Az államadósság is jó lehet

Az már korábban is biztosnak látszott, hogy az alkotmányban foglalt államadósság-csökkentést teljesíti a kormány – ez ugyanis nem függ az árfolyamtól. Az alacsonyabb hiány azonban azt is esélyessé teszi, hogy az uniós elszámolású mutatóknál is csökkenés legyen. A nagy államháztartási hiány megtakarítás ugyanis azt is jelenti: az államadósságnál annak ellenére elképzelhető mérséklődés, hogy a kedvezőtlen árfolyam ez ellen hatott. December utolsó napján (amikor ez számított) ráadásul még 314 körül állt az euró, vagyis ez is segítette az elszámolást.