Árzuhanás Magyarországon

A háztartási energia hatósági árának csökkentése után a „globális rezsicsökkentés”, vagyis az olaj világpiaci árának összeomlása nyomta le leginkább az inflációt. Januárban már 1,4 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak a statisztikai hivatal szerint, ami mindenkit meglepett, hiszen az elemzők 1 százalék körüli esést vártak. Ez új mélypontot jelent a magyar piacgazdaság huszonöt éves történetében. A kutakon az elmúlt hónapokban növekvő forgalom mellett adják el az egyre olcsóbb benzint, miután egy év alatt több mint 16 százalékkal mérséklődött az üzemanyagok ára. Az év első hónapjában leértékelték a tartós fogyasztási cikkeket, kiárusították a karácsonyi szezonból megmaradt ruhákat, cipőket, és az élelmiszerek is olcsóbbak lettek. Még az importált termékek ára sem igazán növekedett, vagyis a forint esésének a hatása nem látszik a fogyasztói árakban.

Decemberben még „csak” 0,9 százalékos átlagos átcsökkenést mért a KSH, ehhez képest jelentősen olcsóbbak lettek a termékek és a szolgáltatások, így egyre biztosabbnak látszik, hogy az idei év egészében negatív tartományban marad az infláció. Nem csak a főindex kerül egyre mélyebbre, hanem a maginfláció is folyamatosan csökken. A szezonálisan kiigazított index még szerencsére pozitív tartományban maradt, de a decemberi 0,8 százalékos emelkedésről 0,7-re mérséklődött. Elemzők éppen a nulla százalék feletti maginfláció miatt nem tartanak attól, hogy Magyarország deflációba csúszik, vagyis az árak hosszú ideig csökkennének. Gárgyán Eszter, a Citi vezető közgazdásza lapunknak azt mondta, hogy a deflációs veszély még messze van, mert az idei év végére már újra pozitív tartományban lehet az inflációs index. „Ha az olajár stabilizálódik, akkor növekedhet az infláció” – vélekedett. A legtöbb közgazdász azt várja, hogy emelkedni fog az olaj ára, igaz, éppen a Citi sokkolt 20 dolláros hordónkénti árelőrejelzéssel a napokban (a WTI típusú olajra vonatkozóan). Ez további hatalmas árcsökkenést okozna a benzinkutakon.

„A monetáris politikának vannak lehetőségei, hogy elhárítsa a deflációt” – mondta a Világgazdaságnak Balatoni András. Az ING Bank vezető közgazdásza szerint nem kétséges, hogy a jegybanknak kamatot kell csökkentenie. Tavaly nyár óta 2,1 százalékon áll az alapkamat. „Megvalósult az MNB-nek az a kockázati pályája, amely alacsony olajárra számolt. Ebben az esetben pedig lazább monetáris kondíciókat vetítettek előre” – fejtette ki Balatoni.

Úgy tűnik, hogy egy-két hónapra sem lehet előre látni az infláció alakulását a jelenlegi bizonytalan környezetben. Az MNB decemberben még 0,1 százalékos áresést prognosztizált januárra, és az árindex még abban a sávban sem volt benne, amit vártak. Januárra az infláció már 4,4 százalékponttal tért el az MNB 3 százalékos inflációs céljától.

Balatoni szerint azonban a kamatcsökkentés nem fog sokat segíteni, mert nem igazén tudja majd gyengíteni a forintot, mivel minden ország lazít a monetáris politikáján. „A piac már beárazta a kamatvágást, erre fel vannak készülve, vagyis ennél többet kell tenni” – vélekedett az elemző. Csak gyengébb forinttal lehet inflációt generálni, ehhez pedig más monetáris eszközt kell bevetni, vagyis a forint gyengítéséért interveniálni kell – hangsúlyozta Balatoni. Gárgyán Eszter arra számít, hogy azt MNB kiterjeszti a növekedési hitelprogramot, amelyből annyi pénzt fog kihelyezni, amennyit csak tud.

A gazdasági minisztérium sem fél a deflációtól. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében kiemelte, hogy sorozatban az ötödik hónapja csökkent infláció, de a pozitív tartományban maradó maginfláció jelzi, hogy nincs deflációs veszély Magyarországon. A helyzet komolyságát azonban mutatja, hogy a piaci szolgáltatások áremelkedése is lelassult. „A január mindig kritikus, mert akkor árazzák át a szolgáltatásokat, de most nincs jelentős áremelkedési ütem, és a várakozások is alacsony szintre estek” – mondta Balatoni. Ez azt jelenti, hogy már az emberek is egyre kevésbé várnak drágulást.

Sokkal olcsóbb lett a benzin

Egy hónap alatt, decemberhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerekért 1,3 százalékkal kellett többet fizetni, éves összehasonításban azonban olcsóbbak lettek. A szeszes italok, dohányáruk 1,2, a szolgáltatások 0,4 százalékkal drágultak egy hónap alatt. A kéményseprési szolgáltatások drágulása miatt a szemétszállítás csoportban átlagosan 4,9, a megyei autópálya matrica bevezetésének hatására az autópályadíj, gépkocsi kölcsönzés és parkolás csoportban átlagosan 6,3 százalékkal nőttek az árak. A ruházati cikkek ára 3,3, üzemanyagok 7,7 százalékkal lettek olcsóbbak. A tartós fogyasztási cikkek ára kis mértékben, 0,2 százalékkal mérséklődött, a háztartási energia ára nem változott.