Dupla siker Ukrajnában
Összesen 40 milliárd dollárnyi hitelhez juthat Ukrajna a következő négy évben, ha minden aszerint a megállapodás szerint történik, amelyet tegnap reggel jelentett be Brüsszelben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Christine Lagarde. A szervezet lecseréli a tavaly áprilisban megítélt 17 milliárd dolláros ukrajnai hitelcsomagját egy 17,5 milliárd dollárosra, ezt egészíthetik ki 40 milliárdra nemzetközi hitelezők, beleértve az Európai Uniót, illetve az USA-t. A korábbi IMF-keretből Kijev csak 4,6 milliárd dollárt kapott meg, miután a kelet-ukrajnai konfliktus miatt esélye sem volt a feltételül szabott reformok végrehajtására (ez nem számít bele a 17,5 milliárdba).
Azt még nem tudni, hogy Kijev mikor lát először pénzt az új keretből – a megállapodás még februárban az IMF igazgatótanácsa elé kerül –, pedig sürgősen szüksége volna rá. Február eleji adatok szerint a jegybank tartaléka 5,4 milliárd dollár (tavaly májusban még több mint 16 milliárd volt), ami alig egyhavi importra lehet elég. Kijevnek idén mintegy 11 milliárd dollár törlesztési kötelezettsége van; Natalie Jaresko pénzügyminiszter szerint az adósságok átrendezéséről márciusban kezdenek tárgyalni a kötvénytulajdonosokkal.
A Valutaalap mindenesetre most is komoly lépéseket vár el az ukrán kormánytól, beleértve az energiaárak emelését, valamint az állami gázipari vállalat, a Naftogaz átszervezését. (Utóbbit fel kell darabolni termelő/szállító, illetve nagykereskedő cégre, ukrán illetékesek korábban lapunknak úgy nyilatkoztak, hogy ez idén januárra meglesz.) Az IMF nehéz reformokat kér, de Ukrajna véghez fogja vinni őket – mondta Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök, aki szerint jövőre megindulhat a növekedés, ha véget ér az „orosz agresszió”.
Utóbbin nyilván a kelet-ukrajnai konfliktust értette a kormányfő, ennek megoldására pedig most attól függ, érvényt tudnak-e szerezni a tegnap elfogadott tűzszüneti megállapodásnak, amelyet Kijev, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői és a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok vezetői írtak alá. Valójában a tavaly szeptemberben aláírt tűzszüneti egyezmény felújításáról, illetve végrehajtásáról van szó, a „Minszki megállapodások végrehajtását előirányzó intézkedéscsomag” nevű dokumentumot Vlagyimir Putyin orosz, Petro Porosenko ukrán, Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár dolgozta ki szerda estétől 16 órán át. Az intézkedések között van a szombat éjféltől életbe lépő tűzszünet, a nehézfegyverek visszavonása két héten belül (február 17-től kezdve), a teljes körű fogolycsere és a harcokban résztvevőknek adott amnesztia, az összes külföldi fegyveres visszavonása ukrán területről, valamint hogy Kijev ez év végéig visszaállítja a teljes orosz-ukrán határ ellenőrzését. A most a szakadárok kezén levő Donyeck, illetve Luganszk megye nem lesz autonóm – hangsúlyozta az aláírás után az ukrán elnök –, de 2015 végéig alkotmányos reformmal oldják meg a decentralizációt.
A vesztes oldalon a Templeton
A piacok csak rövid időre hatódtak meg az új csomagtól, illetve a tűzszünettől: a dollár/hrivnya árfolyam kora délutánra 2,6 százalékkal rekordmélységbe, 26,6810-es szintre süllyedt, a 2023 áprilisában lejáró államkötvény hozama alig 11 ponttal ment lejjebb, 18,62 százalékra. A hrivnya tavaly 67 százalékkal gyengült, ezzel a világ legrosszabbul teljesítő devizája volt, az irányadó kötvény pedig 36 százalékkal értékelődött le. A kötvénytulajdonosok még rosszabbul járhatnak, hiszen vélhetőleg el kell fogadniuk a veszteség valamilyen mértékű áthárítását – figyelmeztetett a Bloomberg, illetve a Financial Times. A brit gazdasági napilap szerint az egyik legnagyobb vesztes a Franklin Templeton lehet, amelynek ukrán kitettsége több mint 7 milliárd dollár lehet, ezzel a kaliforniai alap Ukrajna legnagyobb magánbefektetője. A Bloomberg adatai szerint a 69 milliárd dolláros Templeton Global Bond Fund már mintegy 3 milliárd dollár veszteséget szenvedhetett el ukrán kitettsége miatt. A Templeton korábban sikereket ért el a piaccal szembe menő stratégia révén – emlékeztetett a Financial Times –, beleértve azt, hogy az eurózóna válsága idején az ír adósságba vásárolt be, illetve nagy befektetéseket eszközölt a magyar, valamint az uruguayi kötvénypiacon is.
