BUX 41,906.58
+1.60%
BUMIX 3,960.45
+0.94%
CETOP20 1,960.74
+2.16%
OTP 10,580
+0.71%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.49%
+1.89%
+0.46%
OPUS 193.2
-0.21%
-7.36%
+2.00%
0.00%
+4.39%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,834
+1.21%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
+1.85%
+1.22%
EHEP 1,645
+2.81%
+1.43%
+1.67%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.72%
+8.53%
0.00%
SunDell 42,000
+5.53%
-2.33%
+2.65%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,226
+0.66%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Ezt jósolja a GKI 2015-re

Az olaj világpiaci árának elsősorban politikai okokból történő zuhanása következtében javulnak a külkereskedelmi cserearányok, így a korábban gondoltnál is alacsonyabb infláció és ezzel nagyobb fogyasztás, kedvezőbb külső egyensúly várható 2015-ben - állapította meg legfrissebb havi előrejelzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Bár 2014-ben átmenetileg kiugróan gyors, nagyjából 3,2 százalékos lehetett a növekedés, a már a tavalyi harmadik negyedévben elkezdődött fékeződés 2015-2016-ban is folytatódni fog. Így idén 2 százalék körüli GDP-dinamika várható.

Az elmúlt hónapokban a világgazdaságban fokozódott a bizonytalanság. Ezek egy része, így az energiaárak esése és az Európai Központi Bank által meghirdetett lazítás kedvező a magyar gazdaság számára. Ezzel szemben a nemzetközi politikai bizonytalanság fokozódása, így az ukrán-orosz válság elmélyülése, a terrorveszély növekedése, az ismét kiszámíthatatlanná vált görögországi helyzet, az olajexportáló országok válságjelenségei, a Fed előbb-utóbb meginduló kamatemelése növeli a kockázatokat. A svájci frank januári, nagyjából 20 százalékos erősödése szerencsére már viszonylag kevéssé érintette a magyar hitelfelvevőket és bankokat. A GKI szerint azonban nem szabad elfelejteni, hogy 2010 és 2014 között a forint 38 százalékkal gyengült a svájci valutához képest.

A 2014. évi, főleg az uniós támogatásokkal mintegy 15 százalékkal emelkedő beruházások után 2015-ben sem az állami, sem az üzleti beruházásokban nem várható érdemi bővülés.

Az EU-támogatású fejlesztések a magas tavalyi szinthez képest valószínűleg csökkennek. A külföldi tőke kiáramlóban van az országból. Az állam által kikényszerített banki tőkeemeléseket nem számítva 2014. I-III. negyedévében már 1,6 milliárd euró tőke távozott az országból. A jogbiztonság hiánya miatt a hazai tőke jelentős része is kivár, miközben a növekedési hitelprogram eddig csak a hitelállomány csökkenésének lefékezéséhez volt elegendő. Mindebben érdemi változás 2015-ben sem várható a GKI szerint.

2014-ben a reálkeresetek mintegy 3 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül 5 százalékkal emelkedtek. A reáljövedelmek bő 3 százalékkal, a fogyasztás nyolc éve nem látott ütemben, mintegy 1,5 százalékkal bővülhetett. 2015-ben a 2014. évinél szerényebb, 2,3 százalék körüli nominális béremelkedés várható. A minimálbér 3,4 százalékkal emelkedik. Mivel a közszférában csak néhány foglalkoztatási csoportban lesz béremelés, az összességében mindössze 1 százalék körül várható. A versenyszektorban 3 százalék körüli béremelés valószínű. Így 2015-ben összességében a reálkereset 1,8 százalékkal, a reálnyugdíj 1,3 százalékkal, a reáljövedelem 1,5 százalékkal emelkedik. A fogyasztás idén ennél gyorsabban, 2 százalékkal bővül, amiben fontos szerepet játszik a devizahitelesek tehercsökkenése.

A magyar kivitel 2014-ben kissé gyorsult, de az import bővülése a cserearányok közel 1 százalékos javulása ellenére meghaladta az exportét. Idén a bizonytalan európai konjunktúra és az autóipari beruházások termelésre gyakorolt hatásának gyengülése következtében az export lassul, de a belföldi kereslet lanyhulása és az energiaárak jelentős további esése következtében az import még erőteljesebben. Ezzel a külkereskedelmi aktívum a tavalyi stagnálás után idén 6,7 milliárd euróról 8 milliárd euróra emelkedik. A folyó fizetési és tőkemérleg aktívuma azonban kissé csökkenni fog, elsősorban a fejlesztési célú EU-transzferek mintegy 2 milliárd eurós csökkenése következtében.

A tavalyi 0,2 százalékos árszínvonal-csökkenés után 2015 első felében még várhatóan folytatódni fog a defláció, de az év egészében mintegy 0,5 százalékos infláció várható. A monetáris tanács az alapkamat változatlanságát sugallja, de az EKB lazításával összefüggésben minimális kamatcsökkentés, a Fed kamatemelése miatt esetleg romló finanszírozási feltételek hatására kamatemelés sem zárható ki a kutatók szerint. Az euró árfolyama a tavalyi 308,7 forintos átlaghoz képest gyengülni fog 315 forintra - olvasható a GKI előrejelzésében.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek