Nem támogatja a kormány az energiauniót

A Malév leállása után Oroszország felé fennálló adósság rendezése volt a fő pontja Vlagyimir Putyin orosz államfő budapesti látogatásának – mondta el egy háttérbeszélgetésen Orbán Viktor. A miniszterelnök kiemelte: a magyar kormánynak sikerült elhárítania azt a kérést, hogy a Vnyesekonombank részéről a három éve lezárt nemzeti légitársaságba tett tőkét egy összegben visszafizesse az állam. A Malév felszámolója nem árulta el lapunknak, hogy Vnyesekonombank felé mekkora tartozás halmozódott fel, de korábbi értesülések szerint 120 millió euróról van szó. Ezt a felszámolásból biztosan nem lehet kielégíteni. Az orosz hitelintézet korábban finanszírozta is a légitársaságot és közvetve 5 százalékos tulajdonos volt.

A Putyin-látogatáson tárgyalt tervek szerint az adósság rendezését úgy bonyolítanák le, hogy egy, a Nemzeti Kereskedőházon keresztül Oroszországban alapítanak vegyesvállalatot, és az innen származó profitból arányosan magasabb részt hívhatna le az orosz fél.

A két vezető arról is tárgyalt, hogy a 2018-as oroszországi labdarúgó világbajnokságra épülő stadionok egyikét magyar beruházó valósíthatja meg. A kormányfő ugyanakkor fontosnak tartotta azt is kiemelni, Moszkva továbbra is nyitott arra, hogy Magyarország az oroszországi agrárexportját az onnan származó import erejéig növelje. Ennek jele volt az, hogy 30 százalékkal nőtt az agrárkivitel – ennek azonban jelenleg útját állja az oroszok által az uniós élelmiszer-ipari termékekre bevezetett csaknem teljes körű embargó. A helyzet elvileg vegyesvállalatok alapításával enyhülhetne – erre a Reuters szerint Vlagyimir Putyin is tett utalást –, ám az Oroszországgal szemben meghozott nyugati szankciók része a befektetések tilalma, vagyis ez egyelőre hivatalosan nem megvalósítható.

A kedd délutáni tárgyaláson szóba került a hosszú távú gázszerződés kérdése is. Mint Orbán Viktor elmondta: a kormány elhárította, hogy már most megkössék a következő ilyen egyezményt, elérték ugyanakkor azt, hogy a most fennálló, 1996 óta érvényes és 2015 végén lejáró szerződés szerint még meglévő 3 milliárd eurós tartozásunkat nem az év végéig, hanem csak akkor kell kifizetni, ha az oroszok leszállítják az ellenértékért a földgázt. A kormánynak jelenleg nem áll érdekében az új szerződés megkötése – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A szerződés kérdése ugyanakkor felveti azt is, egy megegyezés mennyire megy szembe az Európai Unióban formálódó egységes energiapolitikával. Az úgynevezett energiaunióra két héttel ezelőtt tett konkrét javaslatot az Európai Bizottság, Orbán Viktor azonban lapunk kérdésére úgy fogalmazott: a tervezetben vázoltakkal nem ért egyet, és ezen a téren kiéleződő konfliktusra számít a tagországok között. Mint elmondta: az a kitétel, hogy minden szerződést előzetesen jóvá kellene hagynia Brüsszelnek, nem szolgálja a magyar érdekeket – ez is magyarázhatja, miért nem született kedden új vagy megújított gázimport-megállapodás. Az energiaunióhoz azonban olyan jogszabálymódosításra lenne szükség az EU-n belül, amely az alapszerződés módosítását feltételezi, ezt pedig a kormány megvétózná – emelte ki Orbán Viktor, aki nem ért egyet azzal az uniós koncepcióval sem, amely profitábilis energiaágazatot szeretne. „A mi célunk a nonprofit energiaipar, mert ez szolgálja az ipar érdekeit. Ezzel szemben az unió a megújuló energiaforrások erősítését szeretné, ami ideológiai megközelítést, amelyet lobbiérdekek irányítanak” – tette hozzá a miniszterelnök. Más kérdés, hogy a bizottság éppen azzal érvel, hogy az árakat úgy tudnák lenyomni európai szinten, ha együttműködnének az uniós szereplők – legyen szó cégekről vagy tagországokról – az importfeltételek meghatározásában.

Orbán elutasította Maros Sefcovicnak, a bizottság energiaügyekért felelős alelnökének azt a vádját is, hogy nem átláthatóak a magyar szerződések. A megállapodások az E.On szerződései voltak, amelyeket csak azért látja az állam, mert időközben átvette a cég gázüzletágát – emelte ki. Más kérdés, hogy az Európai Bizottság azt is nehezményezheti, hogy miért nem tendereztetjük az Ausztriából érkező vezeték, a HAG teljes kapacitását, és miért nem helyeztük még üzembe a magyar–szlovák csövet. Ezek igénybe vételével ugyanis nem szorulnánk annyira az orosz gázra, amennyire állítjuk.

Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy támogatná Magyarország részvételét az Iszlám Állam elleni nemzetközi katonai akcióban. Egy németekkel és olaszokkal közös, kurdisztáni akció konkrét érdekeinket is védené – emelte ki, utalva arra, hogy a Mol szénhidrogént termel a régióban. Az ehhez szükséges politikai támogatás azonban egyelőre hiányzik, márpedig a döntés kétharmados parlamenti jóváhagyást igényel – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy támogatná Magyarország részvételét az Iszlám Állam elleni nemzetközi katonai akcióban. Egy németekkel és olaszokkal közös, kurdisztáni akció konkrét érdekeinket is védené – emelte ki, utalva arra, hogy a Mol szénhidrogént termel a régióban. Az ehhez szükséges politikai támogatás azonban egyelőre hiányzik, márpedig a döntés kétharmados parlamenti jóváhagyást igényel – tette hozzá.-->