A közepes fejlettség csapdájával küzd Magyarország
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTörök Ádám Hazánk a harmadik legerősebb csoportban található az innovációs teljesítmény terén a négy csoportra osztható EU-ban – mondta Török Ádám akadémikus a Világgazdaság innovációs konferenciáján. A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára előadásában kiemelte: Magyarország és a környező országok a közepes fejlettség csapdájával („middle income trap”) küzdenek, vagyis a folyamatos és jelentős működőtőke-beáramlás sem tudja kiemelni ezeket a gazdaságokat az alacsony hozzáadott értéket termelő „bedolgozói” szerepből. Ezzel kapcsolatban arra az érdekes tényre hívta fel a figyelmet, hogy a magyar feldolgozóipari exportban a high-tech kivitel aránya meghaladja az amerikaiét, a mutató azonban csalóka, mert ezt a listát Málta vezeti, ahol sok összeszerelő üzem működik. Szerinte nincs túl sok ország, amelyik ki tudott törni a közepes fejlettség csapdájából.
A nemzetközi innovációs versenyről Török Ádám elmondta: a 2000-es évek eleje óta megfigyelhető Európa lemaradása, Észak-Amerika, illetve a tágabb „BRICS-országcsoport” (például Malajziával, Szingapúrral, Mexikóval kiegészülve) megerősödése.
Az EU-ban az innováció terén négy országcsoportot lehet megkülönböztetni, hazánk a harmadik legerősebb csoportba tartozik, Lengyelországot és Szlovákiát megelőzzük a rangsorban. Az EU pozíciói az innovációs versenyben úgy írhatók le, hogy lemarad Dél-Koreához, az USA-hoz és Japánhoz képest. Az EU-n belül egyben kettősség figyelhető meg: a világ legjobb innovációs teljesítményű országai (például Svédország, Finnország, Hollandia), illetve a lemaradó országok (például Bulgária, Románia) is szerepelnek az uniós tagállamok között.
Európai paradoxonként írta le azt a jelenséget, hogy bár az EU-ban élvonalbeli kutatások folynak, eredményeik mégsem mutatkoznak meg a versenyképesség javulásában, és a gyakorlatban kevésbé hasznosulnak. Lehetséges magyarázatként az alapkutatások túlsúlyát, a szabadalmi bejelentési és bejegyzési feltételek eltéréseit emelte ki, illetve azt, hogy a vállalatok a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos problémák miatt sok eredményt nem szívesen publikálnak.
