A nagy AI-sztori: kockás papírral nem lehet AI-forradalmat nyerni – nagyot bukhatnak a magyar cégek

A mesterséges intelligenciáról még mindig szélsőségekben beszélünk. Az egyik oldal szerint minden problémát megold, a másik szerint beláthatatlan kockázatokat hoz. Mucsányi Marianna, az AI Summit főrendezője szerint közben van egy sokkal gyakorlatiasabb kérdés is: mit kezd vele a gazdaság, különösen Magyarországon? Az átlagos felhasználó számára az AI sokszor még mindig olyan, mint a villanykapcsoló: megnyomja, működik, de nem feltétlenül érti, mi történik a háttérben. A probléma az, hogy a magyar cégeknek ennél jóval tudatosabban kellene gondolkodniuk arról, hogyan építik be a technológiát a működésükbe. A podcast állandó szakmai vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.

Az AI Summit éppen ezt a két világot próbálja összekötni. A rendezvény egyszerre konferencia, kiállítás és networking-lehetőség, ahol a szakértők mellett azoknak is helye van, akik még csak most ismerkednek a technológiával. Ezért az idei programban az előadásokat külön jelölni tervezik aszerint, hogy általánosabb közönségnek vagy szakértőknek szólnak.

A nagyobb kérdés azonban nem az, hogy hányan értik az AI-t, hanem az, hogy ki mit kezd vele. Mucsányi Marianna szerint 

Olaszországban például startupok és vállalatok sokasága próbálja megmutatni, milyen fejlesztéseken dolgozik, mert üzleti lehetőséget lát az AI-ban. Magyarországon ezzel szemben sok cégnél még hiányzik ez a belépési szándék. Pedig szerinte ez most valódi beszállási pillanat. Az AI nem olyan technológia, amelynél érdemes éveket várni, hogy majd kiderüljön, ki bukik bele. Aki most nem kezd el gondolkodni a használatán, könnyen versenyhátrányba kerülhet.

A magyar vállalati környezetben ennek több akadálya is van. Az egyik a szakértelem hiánya, a másik a bizonytalanság, hogy pontosan mire és mennyiért érdemes használni az AI-t. A harmadik pedig az a régi beidegződés, hogy jobb megvárni, mit csinál a versenytárs. Ez a hozzáállás azonban egy gyorsan változó technológiánál könnyen veszélyessé válhat.

Mucsányi Marianna szerint a magyar KKV-k működésében sokszor még mindig nagyon informális folyamatok vannak. Vannak cégek, ahol a munkaszervezés, a döntések vagy az üzleti folyamatok részben ma is „kockás papíron” működnek. Amíg egy vállalkozás úgy látja, hogy a technológiai beruházás nem hoz azonnali profitnövekedést, addig sokszor marad a megszokott működésnél.

Csakhogy az AI éppen a hatékonysági problémákat nagyítja fel. A magyar piac kicsi, ezért azoknak a cégeknek, amelyek valóban növekedni akarnak, nemzetközi irányba kellene gondolkodniuk. Ehhez viszont nem elég egy jó ötlet vagy egy egyszeri fejlesztés. Kell együttműködés, adattudatosság, menedzsmentkultúra és az a felismerés, hogy nem kell mindenkinek újra feltalálnia ugyanazt a technológiát.

A mesterséges intelligencia tehát nem pusztán technológiai kérdés. Egyre inkább azt mutatja meg, hogy egy ország, egy vállalat vagy egy vezető mennyire képes alkalmazkodni. Aki csak csodaként nézi, nem fogja kihasználni; aki csak fenyegetésként látja, lemarad róla; aki viszont üzleti kultúraként, hatékonysági eszközként és együttműködési lehetőségként kezeli, az még időben beléphet a versenybe.

Részletek a beszélgetés tartalmából:

• Hogyan kommunikálunk ma a mesterséges intelligenciáról? (01:16)
• Mire jó az AI Summit? (02:50)
• Még mindig hype-fázisban van az AI? (06:33)
• Lehet Budapest regionális AI-központ? (09:46)
• Mi tartja vissza a magyar cégeket az AI-integrációtól? (16:26)
• Hogyan gyorsítja fel az AI a fejlesztési ciklusokat? (21:37)
• Miért nagy kérdés a generációváltás a magyar KKV-knál? (27:33)
• Miért erős Magyarország az egészségügyi AI-innovációkban? (32:53)

A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg.