A különadók fékezték le az innovációt

Nagyon pozitív, hogy nem öncélú kutatásokat akar finanszírozni a magyar állam, hanem olyanokat, amelyekre az iparnak van igénye. Kezdünk befordulni abba azt utcába, ahol az ipari igények fogják vezérelni az állami k+f pénzeket – mondta el a Világgazdaság konferenciáján Mártha Imre, az Invitel operatív főigazgatója.

Mindannyian emlékszünk a három évvel ezelőtt bevezetett különadókra, amely az energetika és a távközlés területéről jelenős forrást vettek ki, sok 10 és 100 milliárd forintot kellett befizetnie a szektornak, ennek hatása van kutatás-fejlesztésre is – emelte ki Mártha Imre. „Minden nagyvállalat ilyenkor elkezd a túlélésre fókuszálni, a holnapra és nem a holnaputánra, pedig a k+f holnapután vagy csak azt követően hoz megtérülést” – fejtette ki az Invitel főigazgatója. A cég a már hatodik éve meglévő InnoMax-díjon keresztül támogatja a területet. Kiemelte azt is, hogy addig, amíg lesznek különadó, ezek az iparágak a k+f pénzeket nagyon szűken fogják mérni.

Ablonczy Balázs, a SAP Hungary ügyvezető igazgatója Glattfelder Béla NGM-államtitkár szavait idézve kiemelte: sokszor felejtjük el, hogy nem kell a fakereket újra feltalálni. „Ha tényleg olyan dolgok nyernek támogatást, amelyek valós értéket képviselnek, az nagyon jó irány” – tette hozzá. „Nagy szívfájdalmam, hogy általában a magyar politikai felsővezetés nem innovatív, kevésbé figyelnek a nemzetközi trendekre, amelyek az innovációt meghatározzák” – mondta Ablonczy. Az ügyvezető igazgató a cégeknél érez nagyobb innovációs hajlandóságot: közép- és nagyvállalati körben egyre gyakoribb az innovációs ciklus felgyorsulása.

Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója arról beszélt: a gazdaság egy verseny, a magyar gazdaság versenyképességét a kormányzati szabályozásokkal lehet katalizálni vagy visszafogni. Szerinte jó, hogy lesznek fókuszok, amelyekre koncentrál a kormány. Hozzátette, mérni kell azt, hogy a projektjeink mennyire hatékonyak. „Mindenki hatékonyabb szeretne lenni, ám nincs visszacsatolás” – mondta.

A távközlést lehetetlen kihagyni a k+f fejlesztési rendszerből – vélekedett Mártha. A világ piaci elemzői szerint a szélessávú optikák exponenciális emelkedése várható. Egy-két év alatt duplázódik az adatmennyiség, így annak tárolására is hangsúlyt kell fektetni. Mártha ezért fontosnak nevezte az adatközpontok létrehozását is. Kiemelte, hogy a partnerséget a kkv-k és a mamutok között meg kell teremteni, mert ezek az együttműködések azok, amelyek piacéretté tesznek egy ötletet.

Ablonczy is az informatika szerepét nevezte fontosnak. Az infokommunikációs iparág a GDP 10–12 százalékát adja, és általában gyorsabban növekszik, mint a GDP maga – mondta Ablonczy, aki szerint 10–11 ezer betöltetlen informatikai munkahely van Magyarországon. Közel 200 milliárd forintnyi plusz GDP-t jelentene, ha ezeket az állásokat betöltenék. Emlékeztetett: a Uber felfordította a taxis piacot. Ha a taxisok szemszögéből nézzük, ez konstruktív rombolás, de innovációt hoz – hangsúlyozta.

Károlyi László szerint a villamos energia hatékony felhasználása fontos lesz a jövőben is. Greiner István, a Richter kutatási igazgatója hozzátette, az energia kulcskérdés lesz 20-30 év távlatában, ezért nem jó, ha néhány ország vagy érdekcsoport tartja kezében.

Greiner István kiemelte, az Európai Unió k+f ráfordítást rangsoroló listáján a Richter az egyetlen magyar cég, amelyik benne van az első ötszázban. „Örülök, hogy a Richtert innovatívnak látják sokan, de a gyógyszeriparban sokat kell költeni erre, és egy gyógyszer piacra lépése 10-15 év” – fogalmazott.

Távol van a politika

A vállalatvezetők nem látják azt, hogy nagy hatást tudnának gyakorolni a kormányzati politikára. Greiner István szerint a politikai szempontok sokszor felülírják a gazdaságiakat. „Nem látom, hogyan tudnánk mi vagy bármilyen más gazdasági szereplő befolyásolni a politikai érdekeket, ha csak gazdasági szempontokat tudunk felhozni” – fejtette ki. Hozzátette, hogy a stratégiai megállapodások konzultációs lehetőséget biztosítanak, de ezeknek a száma kezd nőni, ami miatt az érdekszférák kioltják egymást. „Ez egy kapu, amin néha be lehet menni” – emelte ki. Ablonczy Balázs pedig azt mondta, hogy a nagy multik hosszú távra, kormányokon átívelően terveznek.