Az állam folytonos tulajdonjoga mellett a Nemzeti Park Igazgatóságok (NPI) helyett a jövőben a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) hasznosítaná a védett, tehát nemzeti parki, vagy Natura 2000 besorolás alá eső területeket is – áll egy földművelésügyi miniszteri törvényjavaslatban.
A Fazekas Sándor által jegyzett, a parlament honlapján már elérhető beadvány indoklása szerint a cél, hogy az állami földek hasznosítása egységes tulajdonosi joggyakorlás keretében, egységes hasznosítási elvek mentén történjen. Az indoklás szerint az NFA a védett természeti és Natura 2000-es területek haszonbérbe adása során minden esetben érvényesíti a természetvédelmi szakmai előírásokat, amelyeket a nemzeti parki igazgatóságok adnak meg számára, így a kizárólagos nemzeti parki igazgatósági vagyonkezelés fenntartása nem indokolt - szerepel az indoklásban.
A bejelentés nem új, már korábban is szó volt arról, hogy a Nemzeti Park Igazgatóságok (NPI) helyett az állami földekért felelős NFA kezelhetné a védett területeket is. Az érintett földek eddig is az állam területei voltak, de a használati hatáskör nemzeti parkoké. Ezek meglehetősen szigorú környezetvédelmi feltételek mellett a hazai nemzeti parkok egy részét használatba adták gazdálkodóknak. A jelenleg az érintett földeket használó termelők szempontjából a kezelő változása nem jelente sokat, ez jobbára technikai jellegű lépés, amely nem érintené az élő szerződéseket. Más kérdés, hogy a lejárt szerződéseket már nem a nemzeti parkok, hanem a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) kötné újra.
A változásnak akadnak bírálói is. „A természeti értékek védelme helyett a nemzeti parkokon átgázol a tőke" – bírálta a kormány agrárpolitikáját a napokban Sallai R. Benedek. A Lehet Más a Politika (LMP) szakpolitikusa, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke tavaly év végén egy közleményében úgy fogalmazott törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy a kormány lehetővé tenné, hogy a „méltán rossz hírű NFA a védett területeken lévő állami tulajdonú termőföldeken is garázdálkodni tudjon.”
„Az érintett földek a nemzeti parkok szempontjából számítanak jelentősnek, gazdasági súlyuk már nem olyan nagy” – mondta el lapunknak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a Világgazdaságnak hozzátette: a szóban forgó állami földek nem olyan minőségűek és méretűek, hogy az árutermelő gabonatermesztésben kiemelkedő szerepet töltenének be.
„Aggódunk, mivel úgy látjuk, hogy a változás nem hoz teljes koherenciát, és nem látjuk a tervezet indokoltságát” – értékelte ugyanakkor a Világgazdaságnak a javaslatot Farkas István. A Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) ügyvezető elnöke lapunknak hozzátette: „úgy véljük, hogy az érintett területeken a természeti szempontokat a Nemzeti Parki Igazgatóságok jobban tudnák érvényesíteni vagyonkezelőként, mint tanácsadói szerepben, ráadásul úgy látjuk, hogy a Nemzeti Földalapkezelő nincs kellően felkészülve a feladatra.
Belvíz: javult, de nem eleget
Az elmúlt napok száraz, napos és szeles időjárása jót tett az országos belvízhelyzetnek, mind az elöntött, mind pedig a teljesen átnedvesedett területek száma jelentősen csökkent – igaz, a pontos felmérések még zajlanak. A leginkább érintett országrészen, az Alsó-Tisza vidékén több ezer hektárral, mintegy 30 ezer hektárra csökkent az elöntött terület nagysága, ennek csaknem fele, mintegy vetés vagy szántó – tájékoztatta Kozák Péter védelemvezető szerdán az MTI-t.A javulás után így sem teljesen megnyugtató a helyzet. Egy hónapja még 125 hektárnyi elöntött terület mellett mintegy 1,3 millió hektáron volt vízzel teljesen telített a föld. Ezeken a területeken egy kevés csapadék is egybefüggő vizet eredményezhetett volna. A mostani időjárás nagyban csökkentette a veszélyt, de ha ismét csapadékosra fordulna az idő, potenciálisan még mindig több százezer hektár kerülhetne víz alá.
A javulás után így sem teljesen megnyugtató a helyzet. Egy hónapja még 125 hektárnyi elöntött terület mellett mintegy 1,3 millió hektáron volt vízzel teljesen telített a föld. Ezeken a területeken egy kevés csapadék is egybefüggő vizet eredményezhetett volna. A mostani időjárás nagyban csökkentette a veszélyt, de ha ismét csapadékosra fordulna az idő, potenciálisan még mindig több százezer hektár kerülhetne víz alá. -->
