Alacsony deficit várható idén
Az NGM szerint az év első két hónapjában 84,7 milliárd forinttal alacsonyabb volt a kamatkiadás az előző évihez képest, miközben a kamatbevétel 55 milliárddal nőtt. Éves szinten az előirányzathoz képest 30–40 milliárd forinttal kamatkiadással tervez a kabinet – mondta Banai. Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza szerint azonban ennek többszörösét is megtakaríthatjuk idén. Az államtitkár kiemelte: nem fogták vissza a kiadásokat és nem volt látható hatást eredményező egyszeri bevételi tétel sem.
Orbán Gábor, a tárca adó- és pénzügyekért felelő államtitkára a háttérbeszélgetésen hangsúlyozta: a kedvezőbb külső környezet – az alacsonyabb olajár és a javuló európai kilátások – miatt a korábban vártnál is magasabb lehet a gazdasági növekedés. Banai jelezte, hogy a 2,5 százalékról (amellyel tervezték az idei büdzsét) várhatóan 2,5-3 százalékos sávba viszik fel a növekedési várakozást.
Mindezek alapján úgy néz ki, hogy a 2,4 százalékos hiánycélnál jobban is alakulhat a büdzsé. Suppan Gergely a Világgazdaságnak úgy számolt, hogy 1,5–2 százalék között lehet a deficit. Arról azonban még nem döntött a gazdasági tárca, hogy ebben az esetben elkölti a többletet vagy csökkenti a hiánycélt.
Egyelőre az sem tudható pontosan, mennyi is volt a tavalyi deficit. Banai szerint a tervezett 2,9 százaléknál alacsonyabb, de 2,2 százaléknál magasabb. Utóbbi adat az MNB szerint az államháztartás finanszírozási igénye volt, ami nem egyezik meg a maastrichti hiányszámítással. Az államadósság ugyanakkor az uniós módszertan szerint csökkenhetett a 2013 végi 77,3 százalékról – véli az államtitkár.
Nem csak a tavalyi számokat ismerjük meg hamarosan, hanem a jövő évi költségvetési tervet is, hiszen a tervek szerint tavasszal beterjeszti a kormány. Ez a konvergenciaprogram áprilisi benyújtásához kapcsolódhat. „Akkor lesz stabil és kiszámítható a költségvetés, ha a kockázatokkal is számolunk” – mondta Banai. Jelezte, hogy a büdzsé korai lezárása soha nem volt elvárás a hitelminősítők részéről.
Annak azonban valóban nagy jelentőséget tulajdonítanak, hogy fegyelmezett legyen a magyar költségvetés. „Ezzel kapcsolatban sokszor kaptunk pozitív visszajelzéseket” – mondta el a Világgazdaság kérdésére Orbán Gábor. Hozzátette: a hitelminősítők a tárca szakértőivel való beszélgetéseiken azt szokták kritikaként megfogalmazni, hogy a centralizáció mértéke és a kiadási főösszeg magas. „Erre azt mondom nekik, hogy a kiadási főösszeg minden évben lassabban növekszik a bevételinél, és alatta marad a nominális GDP növekedési ütemének” – emelte ki Orbán.
Arra a kérdésünkre, hogy mikorra várható a bankadó Orbán Viktor miniszterelnök által beígért csökkentése, úgy válaszolt: ez a lépés összefügg a konvergenciaprogram és költségvetés ügyével. Vagyis az áprilisra várható programnak és a költségvetési törvénynek már tartalmaznia kell ennek hatását. Az ígéret szerint jövőre 60 milliárd forinttal csökkenhet a bankadó, amelyből idén még 144 milliárdot várnak.
Nem a könyvvizsgálókkal van nagy baj
„Nem tudok arról, hogy az MNB el szeretné venni a könyvvizsgálók felügyeletét a gazdasági tárcától” – mondta Orbán Gábor. Szerinte nem lehet sokat várni attól, hogy a könyvvizsgálók közfelügyeletét áthelyezik a jegybankhoz, és az államtitkár nem számít arra, hogy a közfelügyelet átkerüljön. Az MNB azonban éppen erre tett javaslatot.Orbán szerint nagyon szigorú rendszert működtetnek. „Tavaly a könyvvizsgálók 40 százaléka megbukott azon a teszten, amelyet eléjük tettünk. Vannak, akikkel perben állunk, vannak, akiket eltiltunk” – emelte ki, hozzátéve: „nem lenne helyes, ha azt gondolnánk a brókerbotrány miatt, hogy a legtöbb teendő könyvvizsgálói oldalon van”.
Orbán szerint nagyon szigorú rendszert működtetnek. „Tavaly a könyvvizsgálók 40 százaléka megbukott azon a teszten, amelyet eléjük tettünk. Vannak, akikkel perben állunk, vannak, akiket eltiltunk” – emelte ki, hozzátéve: „nem lenne helyes, ha azt gondolnánk a brókerbotrány miatt, hogy a legtöbb teendő könyvvizsgálói oldalon van”. -->
