Az eltűnő infláció miatt csökkenhet az alapkamat

MNB Mai ülésén háromnegyed év szünet után újra csökkentheti az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A Matolcsy György vezette testület 10–20 bázisponttal vághatja az alapkamatot a mostani 2,1 százalékos szintről. (A tanács 2012 augusztusától kezdve két év alatt 490 bázisponttal lazított.) A kamatciklus újraindítása mellett szól, hogy az infláció mélyen alatta marad az MNB céljának – februárban 1 százalékkal mérséklődtek a fogyasztói árak –, és szakértők szerint középtávon sem fogja elérni a 3 százalékot. A tanács azért voksolhat a kamat csökkentésére, mert most jelenik meg az MNB új jelentése is, amely tavaly szeptemberben jelzett 0,9 százalék helyett nulla százalékhoz közeli inflációt jósolhat az idei évre.

Az MNB friss előrejelzése ennek ellenére minden bizonnyal azt fogja mutatni, hogy középtávon elérhető a 3 százalékos inflációs cél, de csak azért, mert endogén kamatpálya mellett készítik el az elemzést. Ez azt jelenti, hogy ha magas inflációs pálya esetén szigorodó monetáris kondíciók mellett készítik az előrejelzést, alacsony inflációnál pedig kamatvágások – lazább politika – mellett írják a prognózist. Most utóbbiról van szó, vagyis minden bizonnyal kamatvágások kellenek a 3 százalékos cél középtávú eléréséhez.

Nem csak az alacsony infláció, hanem az egyre javuló megítélés és a stabil forintárfolyam is segíti a kamatvágási ciklus újraindítását. A szakértői vélemények azonban megoszlanak arról, hogy mekkora tere van az MNB-nek a lazításra. Van, aki csak 30 bázispontos csökkentést vár összesen, többen azonban azt sem zárják ki, hogy 60 bázisponttal, 1,5 százalékig süllyed a ráta a ciklus végére, vagyis néhány hónapon belül. Az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja támogathatja a vágásokat, a Federal Reserve idén induló kamatemelési ciklusa korlátozhatja a lazítás terét.