Brüsszel megtiltotta a mostani reklámadót

Nem lehetnek túl boldogok azok a reklám- és médiacégek, amelyek januárban már befizettek összesen 809 millió forint reklámadót a költségvetésnek, ugyanis az Európai Bizottság tegnap ebben a formájában gyakorlatilag betiltotta a magyar reklámadót. A bizottság nem kérdőjelezi meg Magyarország jogát arra, hogy reklámadót szabjon ki, illetve hogy megállapítsa a megfelelő adókulcsokat, de állsápontja szerint ellenőriznie kell, hogy az adók ne biztosítsanak szelektív előnyt bizonyos vállalatoknak versenytársaikkal szemben.

A brüsszeli testület részletes, úgynevezett mélyreható vizsgálatot indított. A bizottságot különösen az aggasztja, hogy a 0 százaléktól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcs szelektív előnyt – és ezáltal tisztességtelen versenyelőnyt – biztosíthat bizonyos vállalkozásoknak. Mint Ricardo Cardoso, a bizottság szóvivője a Világgazdaságnak elmondta: a vizsgálat lezárultáig Brüsszel megtiltotta Magyarországnak a progresszív adókulcs alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy bizonytalan ideig nem lehet behajtani az adót. Cardoso ezt azzal indokolta, hogy súlyos aggályok merültek fel az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok betartásával kapcsolatban. A bizottság kétségbe vonja, hogy a törvény azon rendelkezése, amely lehetővé tette az elhatárolt veszteségeknek az adóköteles reklámbevételekből történő levonását, összhangban lenne az állami támogatási szabályokkal. Brüsszel szerint a 2013-ban nem nyereséges vállalkozásokra történő leszűkített alkalmazása szelektív előnyt biztosít az érintett vállalkozásoknak. (Ez a szabály a tavalyi reklámadóbefizetésnél élt, ha viszont végül elmeszeli Brüsszel, akkor az így megspórolt adót be kellene fizetni, ami főleg a tv2-nek lenne nagy érvágás.)

Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős biztos szerint egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani az európai médiapiacokon. Közleményében egyértelművé tette, hogy a vizsgálat részletesen elemezni fogja mind a reklámadó jelenlegi alkalmazását, mind – adott esetben – annak változtatásait. A bizottság biztosítani akarja, hogy egyetlen médiatársaságot se érjen tisztességtelen megkülönböztetés. Az Európai Bizottság álláspontja szerint az árbevételen alapuló progresszív adózás hátrányos a nagyobb piaci szereplőknek, ellentétben a nyereségen alapuló progresszív adózással, amelynek alkalmazása indokolható a nagymértékben jövedelmező vállalatok nagyobb teherviselő képességével. Egyelőre tehát még korai kimondani, hogy tiltott állami támogatásnak minősült a magyar intézkedés.

A kormány azt a következtetést vonta le, hogy a vonatkozó jogszabály bizonyos fokú módosítására lehet szükség. Közleménye szerint párbeszédre fog törekedni, de kiáll Magyarország érdekeiért. A kabinet a jövő héten tárgyalja, hogy milyen módosításokkal lehet megtartani a reklámadót a magyar adórendszerben. A jelenleg hatályos adószabályok szerint 0,5 milliárd forint hirdetési árbevétel alatt 0 százalékos a kulcs, de 5 milliárd forintig is csak 1 százalék, miközben 10, 20, 30 és 50 százalékos kulcs is létezik, utóbbi 20 milliárd forint felett. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter eddigi nyilatkozatai alapján 5 és 10 százalék közötti reklámadót javasolhat, miközben a legkisebb bevételű cégek mentességet kaphatnak.

A reklámpiac szereplői között nagy az öröm, főleg az RTL-csoportnál. A társaság még tavaly októberben fordult Brüsszelhez a diszkrimináció tilalmával érvelve, hiszen az adó főleg őt sújtotta. A Magyar Reklámszövetség már eddig is a reklámadó eltörlését követelte, tegnap úgy reagáltak, hogy az Európai Bizottság vizsgálata és a felfüggesztő rendelkezése összhangban áll a hazai reklámipari szereplők érdekeivel.

A kormány a döntéssel a teljes reklámadó-bevételtől búcsúzhat, hiszen a jogszabály értelmében az adót május 31-ig kellett volna befizetni, vagyis a felfüggesztés miatt (ha addig hatályban marad) senkinek sem kell ezt megtenni. Az idei költségvetésben jelenleg 6,6 milliárd forintos bevételi terv szerepel (ami a 2013-as bevételek alapján a most érvényes szabályok szerint eléggé szerény becslésnek tűnik: csak az RTL-nek kellett volna 4 milliárdot fizetnie). Ez az összeg a korábbi kormányzati nyilatkozatok szerint nem hiányozhat a büdzséből.

Amikor a kabinet megállapodott az RTL-t tulajdonló Bertelsmann-csoporttal az adó átalakításáról éppen azért kezdtek el gondolkodni a sávos helyett egykulcsos adóban, mert így a bevételek nem változtak volna. Más kérdés, hogy a hatmilliárdos bevétel elmaradása nem jelent túlzott problémát a 17 ezer milliárd forintos költségvetésben: simán ki lehetne gazdálkodni. A Miniszterelnökség fejezeti tartaléka például (a kancellária apró-cseprő kiadásaira elkülönített összeg) önmagában 5 milliárd forint, és akkor még nem beszéltünk az Országvédelmi Alap 60 milliárdjáról, ami épp az elmaradó bevételek fedezésére szolgál, vagy – végső esetben – a 100 milliárdos rendkívüli tartalékról.

Hullámvasúton érték egymást a kormányzati tervek

A reklámadó ötletét 2013 tavaszán dobta be először a kormányzat: ez volt az egyik olyan felvetett megszorítás, amelynek segítségével az ország kikerült volna a túlzottdeficit-eljárás hatálya alól, ha Brüsszel úgy dönt, mégsem hiszi el a kormány számait. A döntés kedvező volt, a bevételek is jól alakultak, és a tiltakozások is óriásiak voltak a médiában, így az adót levették a napirendről. A tervezetét végül be se nyújtották az Országgyűlésnek. A választásokat követően azonban, 2014 nyarán L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár önálló képviselői indítványként terjesztette elő a tervet – kis változtatásokkal. Az újabb tiltakozási hullám ellenére a kormányzat kitartott a terv mellett, és az új terhet augusztusban el is fogadták, végül úgy, hogy az RTL-re szabott adót 50 százalékra emelték. A cég az ügyben Brüsszelhez fordult, ezért Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tárgyalni kezdett az RTL-tulajdonos Bertelsmann-csoporttal. A kiszivárgott hírek szerint a felek öt százalékos egykulcsos reklámadóban állapodtak meg. Ezzel a néhány nagy cég (a TV2, az RTL) járt volna jól, a többiek viszont sokkal többet fizettek volna. Részben ez a terv volt az, amely felszínre hozta Simicska Lajos és Orbán Viktor konfliktusát is (a nagyvállalkozó médiaháborút helyezett kilátásba, mire hírvállalkozásainak vezetői felmondtak, és ezt követték elhíresült nyilatkozatai).