Kihagyott lehetőségek
A k+f-eredmények hasznosítása kapcsán elérhető adókedvezmények terén a magyar rendszer az EU-n belül is kedvezőnek számít – emelte ki Békés Balázs a Ryan adótanácsadó cég magyarországi és közép-kelet-európai régiós vezetője a Világgazdaság innovációs konferenciáján. E tekintetben az ország Luxemburggal, Hollandiával, Máltával versenyez. A magyar rendszer főbb előnyei közé tartozik, hogy a jogdíjbevétel 50 százaléka adómentes, az IP-jogok értékcsökkenése társasági adóban érvényesíthető, illetve a helyi iparűzési adó alapjába nem tartozik bele a jogdíjbevétel. Az is előny, hogy az innovációs járulék alapjába nem tartozik bele a jogdíjbevétel, és kedvezőek a kettős adóztatási egyezmények, ugyanis a külföldről kapott jogdíj sokszor forrásadó-mentes.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen kedvezmények léteznek, Békés Balázs kiemelte: a társasági adóban terén a k+f-költségek elszámolhatók, illetve a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztés közvetlen költsége az adóalapot tovább csökkenti. A hipa terén pedig a k+f-tevékenység adóévben elszámolt közvetlen költsége adóalapot csökkent. A kutatás-fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége csökkenti az innovációs járulékalapot is. A cégek azonban nem használják ki eléggé a K+F-tevékenységek adómegtakarítási lehetőségeit – véli Bécsi Balázs. Ennek okaként az emelte ki, hogy az adóhatósági gyakorlatban, miszerint az adott tevékenység ténylegesen k+f-nek tekinthető-e, anomáliákat lehet tapasztalni. A NAV egyedüli szakértőként a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát (SZTNH) alkalmazza, ellenbizonyításra gyakorlatilag nincs lehetőség. Tovább az SZTNH kizárólag a kapott iratok, nyilatkozatok alapján dönt, ezek rendszerint nem teljes körűek.
