Nem sokáig húzza Ukrajna

A tavalyi 62 százalékos esés után ez év elejétől február végéig a hrivnya árfolyama több mint 50 százalékkal zuhant a dollárhoz képest, az év/éves infláció pedig a hivatalos januári adat szerint 28,5 százalék volt Ukrajnában. Vásárlóértéken számolva azonban sokkal durvább a helyzet – állítja a Johns Hopkins Egyetem és a washingtoni Cato Institute közgazdászprofesszora Steve Hanke a két intézmény közös projektjének adataira támaszkodva. A The Wall Street Journal honlapján is idézett számítás szerint a mindenkori feketepiaci dollár/hrivnya árfolyamból kiindulva a drágulás jelenleg 272 százalék, ami messze a legmagasabb a világon (a feketepiacon most 34-35 hrivnya körül van egy dollár, a hivatalos záróárfolyam pénteken 27,2 volt). A havi ráta 64,5 százalék, vagyis bőven a hiperinfláció küszöbének tekintett 50 százalékos szint fölött van.

Az ukrán gazdaság állapotát egyre kevésbé lehet a szokásos eszközökkel leírni, hiszen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is adott már ki olyan becslést, amely szerint a feketegazdaság eléri a GDP 50 százalékát. Az IMF ezzel együtt sem tehet mást, mint hogy szigorú számok teljesüléséhez, illetve az ehhez szükséges reformokhoz kösse az újabb hitelprogramot, amelyről mindenki tudja, hogy csak az államcsőd elkerülésére elég. Az ukrán parlamentnek meg kell szavaznia az elvárt költségvetési intézkedéseket – beleértve a szociális kiadások lefaragását –, ahhoz, hogy a Valutaalap igazgatótanácsa március 11-i ülésén döntést hozzon az új 17,5 milliárd dolláros IMF-keret megnyitásáról. Ha ez megtörténik, akkor Kijev akár néhány napon belül is hozzájuthat az első 5 milliárd dollárhoz – állítja a BBC. Az élet ettől nem lesz könnyebb Ukrajnában, bár a pánikhangulat csillapításában segíthet a külső támogatás tudata. A múlt heti egynapos valutaváltási tilalom ugyanis főleg arra volt jó, hogy meginduljon a felvásárlás, legújabban már Kijevben is.

A háború sújtotta keleti országrészben már nem ilyen gondokkal küzdenek. Az ENSZ emberi jogi missziójának tegnap közzétett jelentése szerint ez év eleje óta drámaian romlott a helyzet, sok civil került csapdába a frontvonalakon belül, élelmiszer, víz, gyógyszer, fűtés és áram nélkül. Az ott élők tegnap azzal vigasztalódhattak, hogy Genfben az ő sorsukról is tárgyalt Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter. Lavrov a tárgyalások utáni sajtóértekezleten világossá tette, hogy Moszkva mit vár Kijevtől: egyrészt, hogy határolja el magát a „szélsőségesektől”, másrészt, hogy járuljon hozzá a gazdaság talpra állításához a szeparatisták kezében levő területeken. Az orosz külügyminiszter azt is közölte, hogy a felek visszavonják a nehézfegyvereket a frontvonalakból – ezt már február 17-én meg kellett kezdeni a két nappal korábban életbe lépett tűzszünet értelmében. John Kerry tegnap délutáni szavai szerint órákon, de legfeljebb napokon belül ténylegesen tűzszünet lehet, ám ezt egy szankciós figyelmeztetéssel is megerősítette: ha az ukrajnai szakadárok nem tartják be a fegyvernyugvást, az olyan következményeket von maga után – idézte a Reuters –, amelyek további csapást jelenthetnek az amúgy is nehézségekkel küzdő orosz gazdaságra.

Brüsszel közvetít a gázvitában

A „gázkérdésről” egyeztetett tegnap még lapzártánk után is Brüsszelben – az Európai Bizottság energetikai ügyekért felelős alelnöke, Maros Sefcovic közvetítésével – Alekszander Novak orosz és Vologyimir Gyemcsisin ukrán energiaügyi miniszter. A helyzet azután éleződött ki, hogy február 19. óta az orosz Gazprom szállít gázt a kelet-ukrajnai térségbe, miután az ukrán Naftogaz a maga részéről ezt leállította. A Gazprom ugyanakkor azt követeli, hogy a szállításokért Kijev fizessen, amire az nem hajlandó. Novak korábban kilátásba helyezte, hogy ez esetben Oroszország teljesen elzárhatja a gázcsapot Ukrajna felé, miután kifutnak a már előre kifizetett tételek – ezt természetesen azok az országok is megéreznék, amelyek ezen az úton kapják a gázt, mint például Magyarország.