Teljesen átalakul a kórházi étkeztetés Magyarországon: az egészségügyi államtitkár árulta el a részleteket – rá se lehet majd ismerni a napi adagokra

Az egészségügyi államtitkár szerint a magyar egészségügy sokkal jobb állapotban van, mint ahogy azt egyesek be akarják állítani, ugyanakkor bőven van még munka vele. Takács Péter számos témát érintett az Indexnek adott interjújában.

„Jobb állapotban van a magyar egészségügy, mint amit a közbeszédben vagy a balliberális sajtóban megjelentek alapján feltételeznek róla. Ez a meggyőződésem, és ezt mutatják a tények is. Nemrég jött ki az Eurostat felmérése, amelyben azt kérdezték az emberektől, hogy ki nem jutott megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Magyarországon ez a szám mindössze 1,4 százalék” – vélekedett Takács Péter, aki szerint az ellentmondás abból adódik, hogy jobb eredményekről számolnak be azok, akik saját tapasztalatuk alapján alkotnak véleményt az ellátórendszerről, mint azok, akik csak a megérzéseik alapján minősítik.

„Ha valami fölróható nekünk, az egészségügyi vezetésnek, hogy nem mondtuk el elég közérthetően azt, hogy mi és miért történik. Többet kell beszélni arról, hogy hogyan épül fel az ellátórendszer, hova lehet és kell fordulni, ha baj van” – ismerte el az államtitkár.

Takács Péter reagált az őt ért kritikákra is, például arra, hogy felróják, hogy nincs szakvizsgája. Ennek kapcsán elmondta, hogy a lengyel és a holland egészségügyi miniszter még csak nem is orvos, és az ír sem, ő egy mérnök. Ugyanakkor nem árt, ha van egy orvosi diplomája az embernek, mert akkor szakmai témákban nem tudják megvezetni.

Takács Péter megreformálná a kórházi étkeztetést

A kórházi étkeztetés kapcsán kiemelte, hogy jelentős mértékben megemelték a napi adagra szánt finanszírozást. Elmondta, hogy a Pécsi Tudományegyetemmel közösen indítottak egy pilotprogramot, amelyben azt vizsgálták, mennyiből lehet egy igazán 21. századi konyhát működtetni, amely minőségben, mennyiségben és külalakban is megfelel annak, ami elvárható. Az így kapott önköltséget be is építették a NEAK finanszírozási rendszerébe, ennek következtében a csomagolás és a tálalás is sokkal rendezettebb lesz.

„Olyan rendszert el tudok képzelni, amelyben a kórházak, a szociális ellátás és akár a mezőgazdaság is együtt dolgozik. Például a helyi termelőktől vásárolnánk fel az alapanyagokat, amelyeket egy alapfeldolgozó üzemben lehetne feldolgozni. Ezzel egyszerre javítanánk a minőséget, támogatnánk a hazai termelőket, és új munkahelyeket is teremthetnénk” – fejtette ki Takács Péter.

A kórházi adósságokkal kapcsolatban az államtitkár szerint javult a helyzet, főleg az előző évekhez képest jól áll. 150 milliárd forintot tettek a költségvetésbe idén a dologi kiadások rendezésére. Úgy véli, hogy Magyarország regionális szinten a jobb pénzügyi helyzetben lévő országok közé tartozik, az adósság kezelhető szinten van.

Csökkent az oroselvándorlás az államtitkár szerint

Az államtitkár szerint valóban van hiány szakdolgozókból, orvosból azonban nincs. Ha 10 ezer lakosra vetítjük, az uniós átlag alatt vagyunk, de Takács szerint fontos hangsúlyozni, hogy ez nemcsak magyar, hanem a nyugati világot érintő probléma. Kiemelte, hogy 2026 óta kilenc alkalommal emeltek bért a szakdolgozóknak. Az orvosoknál a Covid idején volt egy történelmi mértékű emelés, rövid idő alatt gyakorlatilag megnégyszereződött a fizetésük.

Hozzátette azonban, hogy a pénz önmagában nem elég. A fiataloknak olyan életpályamodellt kell kínálni, amely vonzóvá teszi számukra ezt a hivatást, például lakhatási programokkal. Takács szerint eddig 16 milliárd forintot költött a kormány nővérszállók építésére és felújítására.

Az orvoselvándorlás kapcsán Takács szerint megfordult a korábbi trend. Kimenni pár évre külföldre – az előfordul, sőt bátorítandó. Erre már az orvosi egyetem alatt is van lehetőség. De úgy látja, hogy hazajönnek a fiatalok. A valódi probléma szerinte a középgenerációnál van. A 40–55 évesek közül hiányzik az orvosok közel fele, mivel ők mentek el a 2000-es években. Viszont sok a nyugdíjaskorú orvos, de rengeteg a fiatal is.