Zámbori Bíró Tamás, a Banknavigator.hu kommunikációs-pénzügyi szakértője szerint ezek a gyakorlatok, bár nem feltétlenül törvénytelenek, de a program szellemiségét egyértelműen sértik.
A magyar piac mindig gyorsan reagál az állami ösztönzőkre, most sem történt másként. Amint kiderült, hogy olcsó hitelhez juthatnak a vevők, az eladók egy része azonnal emelt az árakon, vagy különböző kiskapukat keresett a szabályok megkerülésére
– tette hozzá.
„Találkoztunk olyan esettel, amikor egynégymillió forint értékű konyhaszekrényt külön tételként számítottak fel, hogy a négyzetméterár papíron beleférjen az 1,5 milliós plafonba.
Ezek nem feltétlenül törvénysértő praktikák, de egyértelműen feszegetik a program szellemiségének határait
– fogalmazott a szakértő.
A magyar társadalom hitelfelvételhez való viszonya sajátos kettősséget mutat. Sokan idegenkednek a hosszú távú elköteleződéstől, részben a szüleik vagy nagyszüleik rossz tapasztalatai miatt, részben azért, mert nem akarnak „röghöz kötöttséget” vállalni fiatalon, karrierjük elején. Ugyanakkor létezik egy másik csoport is: a tudatos hitelfelvevők. Ők szülői támogatással, jobb anyagi helyzetből indulva kifejezetten befektetési, vagyonteremtési céllal vágnak bele az ingatlan vásárlásba.
„Egy saját lakás megvásárlása érzelmi döntés is, de ma már egyre többen számolnak hideg fejjel, befektetőként is” – magyarázta a Banknavigator.hu szakértője.
A döntés sokaknál az albérleti díjak és a törlesztőrészletek összehasonlításánál dől el. Budapesten az átlagos bérleti díj 250 ezer forint havonta. Ugyanakkor egy 50 millió forintos Otthon Start hitel 237 ezer forintos havi részlettel törleszthető. „Az albérlet olyan, mintha láthatatlan hitelt fizetnénk, csak a végén semmink nem marad. Ezzel szemben a kedvezményes lakáshitellel ugyanakkora teherből saját vagyont építhetünk” – hangsúlyozta Zámbori Bíró Tamás.
Ez a szempont különösen fontos, hiszen Magyarországon mintegy 4,5 millió lakás van, ebből 4 millióban élnek életvitelszerűen.
A használtlakás-piacon évente körülbelül 130 ezer adásvétel történik, míg az új lakásoknál csak 10-12 ezer. A bérlők, akik a KSH adatai szerint 400 ezren vannak, most valódi eséllyel válthatnak saját otthonra.
Külön említést érdemel az úgynevezett „egyetemistamodell”. Szülők vagy nagyszülők összefognak, és nem garzont, hanem egy nagyobb, háromszobás lakást vásárolnak a gyermeküknek. A diák beköltözik az egyik szobába, a másik kettőt kiadják, a bérleti díj pedig fedezi a hiteltörlesztés jelentős részét. „Ez az egyik legkézzelfoghatóbb példája annak, hogyan válhat a kedvezményes hitel nemcsak lakhatási megoldássá, hanem befektetéssé is” – mondta Zámbori Bíró Tamás.
A legnagyobb roham a 40–80 négyzetméteres lakásoknál és a garzonoknál látható, Budapesten és az agglomerációban, például Mosonmagyaróváron, Dunaharasztiban. Mindez természetesen az árakra is hatással van: a szakértők 15–20 százalékos drágulással számolnak a következő évben.
A program mögött a kormány gazdaságélénkítő szándéka is világos: az építőipar megerősítése, az új lakások számának növelése, valamint az, hogy a fiatalok minél előbb saját otthonhoz juthassanak. Az állam az alacsony kamaton keresztül közvetlenül támogatja a családokat, közvetve pedig az építőiparban és az ingatlanpiacon generál többletbevételt.
Nem szabad elfelejteni, hogy minden új lakás után jelentős áfa folyik be a költségvetésbe, tehát a támogatás a gazdaságnak is lendületet ad
– hívta fel a figyelmet a Banknavigator.hu munkatársa.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.