Online adatokkal vadászik a csalókra a NAV
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Összesen csaknem 9 milliárd forint uniós támogatást költhetett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal három olyan, a közelmúltban befejeződött informatikai fejlesztésre, amelyektől azt várnak, hogy segítségükkel az eddigieknél hatékonyabban tudják kiszűrni az adóelkerülőket, illetve behajtani az adóhátralékokat.
Sinkáné Csendes Ágnes adószakmai szakfőigazgató azt mondta: az online pénztárgépek vagy az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrzési rendszer (ekáer) adataival gyakorlatilag percre kész adatbázisa van már a NAV-nak, ez pedig új szemléletet hoz az adóhatóság munkájába. Ezzel a régmúlt történései helyett a közelmúlt eseményeire koncentrálhat az adóhatóság, ami könnyebbé teheti a bizonyítást és hatékonyabbá a beszedést.
Erre szükség is van, mert mint elhangzott, csak a tavaly végzett mintegy 225 ezer ellenőrzés során 582 milliárd forintos adókülönbözetet állapított meg a NAV. Az egy adóellenőrzésre jutó adómegállapítás átlagos összege 17,9 millió forint volt, és az adóhatóság célja ennek az összegnek, nem pedig az ellenőrzések számának a növelése. Tavaly egyébként 358 milliárdnyi követelést szedett be az adóhatóság, ebből 5,9 milliárdot tett ki a mintegy 140 jogcímen bevasalt, adó módjára behajtható köztartozás a kamarai tagdíjaktól kezdve a gépjárműadón át az ebrendészeti bírságig.
Az adóhatóság azért is hajt rá most a friss esetekre, hogy a még működő vállalkozásoknál jegyzett több mint félezer milliárdos adóhátralékot mindinkább csökkenteni lehessen, de legalább is az semmiképpen ne növekedjen. Mint emlékezetes, az Állami Számvevőszék a múlt héten nyilvánosságra hozott jelentésében a 2009 és 2013 közötti évekre évente több mint 200 milliárd forint olyan adózói hátralékállományt mutatott ki, amelynek hátralékkezelése érdekében nem tett intézkedéseket az adóhatóság. Sinkáné Csendes Ágnes ezzel kapcsolatban emlékeztetett: ez esetben már nem működő vállalkozások adóhátralékáról van szó, amelyekre olyannyira nincs hatása a NAV-nak, hogy a törvény még a már megkezdett végrehajtási eljárásokat is leállítatja a felszámolás alatt álló gazdasági társaságoknál.
Az új, integrált adattárházakat magába foglaló informatikai rendszer az eddiginél sokkal rugalmasabban az élethez és az új szabályokhoz alakítható. Amellett, hogy abban az arra jogosított alkalmazottak „adatbányászhatnak”, célzott keresésekre is használhatók, és céghálók is felrajzolhatók általuk, így segítve például a végrehajtók munkáját – mondta a NAV informatikai intézetének főigazgatója, Lakos Lambert István. A fejlesztésnek köszönhetően így nemcsak az adóelkerülésre specializálódott gazdasági társaságokat, számlázási láncolatokat szűrhetik ki, de kockázati szintenként is képesek kategorizálni az adózókat. Sőt, az „adózói életút” nyomon követésével azt is jó eséllyel be tudják lőni, hogy a renitensekkel szemben milyen szankciót érdemes bevetni: elegendő-e egy fizetési felszólítás vagy inkasszóval, esetleg jövedelemletiltással érnek-e el várhatóan nagyobb eredményt.
Lazítanának az adótitkon
Ideje lenne lazítani az adótitokra vonatkozó szabályokon, hogy az olyan nagy jelentőségű és a közvéleményt jogosan foglalkoztató ügyekben, amilyen például a brókerbotrány, ne a titokgazdák hozzájárulásán múljon, mi hozható nyilvánosságra. Sinkáné Csendes Ágnes hozzátette: a közeljövőben át fogják tekinteni az adótitokkal kapcsolatos külföldi gyakorlatot, hogy javaslatot tehessenek a legjobb átvételére.
