Orbán: nem az értékek, hanem az érdekek számítanak

Fél évvel az új külpolitikai doktrína meghirdetése után érdemes kasszát csinálni – ezzel indokolta Orbán Viktor, miért hívta össze rendkívüli értekezletre a diplomáciai missziók vezetőit a kormány. A miniszterelnök szerint az eddigi évi egy alkalommal megrendezett találkozó mostantól félévente szervezik meg, amit a világpolitikában jelenleg zajló folyamatok indokolnak.

Kérdés persze, melyek azok a folyamatok, amelyek egy rendkívüli értekezletet indokolnának – a találkozó megrendezését csupán két nappal korábban jelentette be Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. Tény, az évkezdet igencsak mozgalmasra sikeredett a magyar külpolitikában: Angela Merkel német kancellár látogatását követően Vlagyimir Pugyin orosz államfő, majd Ahmet Davutoğlu török kormányfő járt Budapesten, Orbán Viktor pedig Varsóban volt kénytelen szembesülni azzal, mennyire térnek el a lengyel kormány elképzelései a magyarétól. Eközben csaknem két év után újra nagyköveti szinten képviselteti magát az Egyesült Államok Magyarországon, és Washingtonba is új magyar misszióvezető érkezett.

Ezek az események komoly visszhangot kaptak a nemzetközi sajtóban, különösen az orosz elnök vizitje. Orbán Viktor felszólalásában ugyan kiemelte: a múlt héten Matteo Renzi olasz miniszterelnök látogatott Moszkvába, vagyis nem Magyarország az egyedüli állam, amelyik az ukrán válság és a kétirányú embargók ellenére is jó viszonyt igyekszik ápolni a Kremllel. Ennél azonban nyilvánvalóan kiterjedtebb érvelést várna el a kormány részéről nem csak a közvélemény, de nagykövetek is – a miniszterelnök ezeket az érveket szolgáltatta most felszólalásában.

Az augusztusi, az értékalapú diplomáciát felváltó gazdasági diplomáciát meghirdető beszédéhez hasonlóan most is arról beszélt, hogy a külképviselet középpontjába a magyar érdekeket kell állítani. Ezúttal azonban nagyobb hangsúlyt kapott az, hogy a diplomaták merjék felvállalni a vitákat is külföldi partnereikkel: „a magyar külpolitikának volt egy jó kapcsolatteremtő képessége, most pedig az az utasítás, hogy meg kell mondani, ha nem értünk egyet” – fogalmazott Orbán, utalva arra, milyen hűvös fogadtatásban volt része Varsóban, vagy még tavaly novemberben Litvániában. „A mi térképeinken Magyarország a világ közepe” – mondta.

A nagykövetektől ugyanakkor „dörzsöltséget” várt el, méghozzá „nem értelmiségi, hanem kereskedelmi dörzsöltséget”, amiben – emelte ki – az Egyesült Államok az igazán jó: legyen egy elvi álláspont, de az a kereskedelem érdekeit is szolgálja. Az ország említése nélkül emlékeztetett arra: az Oroszországgal szembeni gazdasági intézkedések ellenére az azért leghangosabban kardoskodó USA tavaly növelni tudta külkereskedelmét az oroszokkal. Azt a pontot keressük, ahol a meghatározó országokat is érdekeltté tudjuk tenni a magyar sikerekért – példaként erre azt említette, hogy a német beruházóknak is érdeke, hogy a magyar gazdaság jól működjön. „Oroszország esetében ehhez tudatni kell, hogy nem vagyunk ellenség, aztán pontosan kell fizetni” – tette hozzá.

A gazdaság logikájának erősödését amúgy világtendenciának értékelte, amelynek alapja az, hogy a nyugati világ – amelynek része Magyarország is – „más, főleg ázsiai kultúrákat engedett be”. Ezért is fontos a kormány által 2010 után meghirdetett keleti nyitás, amelyet sikeresnek értékelt azzal, hogy az EU-n kívüli export aránya 5 százalékkal növekedett 2009 óta – bár még mindig jóval az uniós átlag alatt van. Kis zűrzavarnak nevezte ugyanakkor azt, hogy a keleti exportot elsősorban az itt termelő multinacionális cégek bonyolítják kelet felé, épp azért fordulhatott elő például az, hogy a Nokia-gyár bezárása után visszaesett az arab országok felé irányuló kivitel. Ezért is fontos a hazai kkv-k exporttevékenységének erősítése.

Következő irányként a déli nyitást hirdette meg a miniszterelnök, aki szerint Afrika a következő növekedési centrum, ha sikerül stabilizálni a kontinens országait. A nyitás másik fő eleme a latin-amerikai feltörekvő gazdaságokkal való gazdasági kapcsolatok erősítése.
Ukrajnával kapcsolatban is a helyzet stabilizálásának fontosságát emelte ki a miniszterelnök, hozzátéve: az ország szuverenitása már azért is elemi érdek, mivel tapasztalatból tudjuk: kell egy országnak lennie Magyarország és Oroszország között.

Egy másik reményét is megosztotta hallgatóságával: az egyensúlyban lévő költségvetést, amely ugyanakkor nem rázná meg a gazdasági növekedést sem. Ez azért is fontos, mivel a GDP-hez viszonyítva ugyan csökkent az államadósság, ám annak összegét tekintve nem, márpedig „nem csak többet akarunk keresni, de a törlesztőrészleteket is csökkenteni akarjuk” – fogalmazott.

A gazdsasági tervezést érintve a „keményen dolgozók” védelmén kívül a „Magyarország holnapután” címmel összefogott innovációs stratégiát emelte ki, amelyben elsősorban az unióból érkező fejlesztési források kaphatnak szerepet.

Ugyancsak az EU-val összhangban erősödhet szándékai szerint a szomszédos országokkal, illetve a határmenti területekkel a gazdasági együttműködést. Kiemelte például Debrecent, Pécset és Miskolcot, ahol a közös fejlesztések alapja lehetne a határig húzódó autópálya.

Egy másik reményét is megosztotta hallgatóságával: az egyensúlyban lévő költségvetést, amely ugyanakkor nem rázná meg a gazdasági növekedést sem. Ez azért is fontos, mivel a GDP-hez viszonyítva ugyan csökkent az államadósság, ám annak összegét tekintve nem, márpedig „nem csak többet akarunk keresni, de a törlesztőrészleteket is csökkenteni akarjuk” – fogalmazott.

A gazdsasági tervezést érintve a „keményen dolgozók” védelmén kívül a „Magyarország holnapután” címmel összefogott innovációs stratégiát emelte ki, amelyben elsősorban az unióból érkező fejlesztési források kaphatnak szerepet.

Ugyancsak az EU-val összhangban erősödhet szándékai szerint a szomszédos országokkal, illetve a határmenti területekkel a gazdasági együttműködést. Kiemelte például Debrecent, Pécset és Miskolcot, ahol a közös fejlesztések alapja lehetne a határig húzódó autópálya. -->