Az online kasszák és az ekáer bevezetése láthatóan hozzájárul a gazdaság fehérítéséhez, előbbieknél az érintett vállalkozói kör kiterjesztésén dolgozik a tárca - mondta lapnuknak Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára.
– Hogy áll az egyeztetési folyamat a brókercéges ügyek nyomán tervezett szigorítások kapcsán, és mikorra lehet ebből jogszabály?
– Mindenkinek az az érdeke, hogy minél gyorsabban reagáljon a kialakult helyzetre, és folynak is az erről szóló egyeztetések. Mind a minisztérium, mind a jegybank azt szeretné elérni, hogy a mostanihoz hasonló brókerbotrányok ne fordulhassanak elő a jövőben, és ki lehessen időben szűrni azokat a cégeket, ahol ilyen problémák egyáltalán előfordulhatnak. Az NGM-ben jelenleg is intenzív munka folyik. Abban kétségtelenül van vita közöttünk, hogy ezeket a célokat hogyan érjük el, ám abban teljes az egyetértés, hogy a könyvvizsgálók szerepét vizsgálni, felügyeletüket pedig szigorítani kell. Rendkívüli ellenőrzéseket indítottunk a brókerbotrányban érintett könyvvizsgálókkal szemben és azt már most látjuk, hogy a könyvvizsgálók oldalán is voltak hiányosságok. Egyértelmű, hogy a könyvvizsgálókkal szemben alkalmazható szankció-rendszer nem elég erős.
A jelenlegi rendszer szerint ugyanis, ha hiányosságokra derül fény, akkor az ügyet a könyvvizsgálói kamara fegyelmi eljárásban vizsgálja ki, aminek a végén eldöntik, hogy alkalmaznak-e szankciót. A tapasztalat az, hogy többnyire nincs szankció, vagy ha van, akkor sem elegendő a visszatartó ereje. Éppen ezért meg kell teremteni az erősebb fellépés lehetőségét a könyvvizsgálókkal szemben, hogy ők maguk is érdekeltek legyenek abban, hogy magas színvonalú szolgáltatást nyújtsanak. Ennek érdekében soron kívül megteremtjük az NGM jogosultságát a könyvvizsgálók közvetlen szankcionálására: a jövőben már a kamara eljárásai nélkül is lehetőségünk lesz komoly, akár több millió forintos pénzbírság kiszabására, vagy akár a könyvvizsgálói tevékenységtől való eltiltásra.
A pénzügyi rendszer biztonsága érdekében nincs helye a hosszas, elhúzódó kamarai eljárásoknak. Ha egyértelműen megállapítható a könyvvizsgáló mulasztása, akkor azonnal intézkednünk kell és ezt meg is fogjuk tenni. Ennek szükségességét támasztják alá az NGM eddigi ellenőrzési tapasztalatai is. Léteznek olyan tipikus – és a brókerbotránytól független – problémák, amelyekre megoldást kell találni.
Az egyik ilyen, hogy sok az irreálisan alacsony díjú ajánlat a piacon, ami egyértelműen arra utal, hogy az adott könyvvizsgáló a rá bízott munkát nem megfelelő színvonalon végzi el. A kötelezően végrehajtandó ellenőrzési munkafolyamatok idő- és kapacitásigénye ugyanis ekkora díjakból biztosan nem finanszírozható. Jellemző hiba az is, hogy a cégeknél nincs meg az elvárt szakmai szkepticizmus, holott alapvető, hogy egy könyvvizsgálónak folyamatosan kételkedni kell az elé tárt adatokban, és addig kell kérdeznie, bizonyítékokat gyűjtenie, amíg az adott állítást nem sikerül megfelelően alátámasztania. Többször is azt tapasztaltuk, hogy ha egy könyvvizsgáló olyan nagy vagy olyan speciális területen működő ügyféltől kap megbízást, amelyet nem tud teljes körűen átlátni, lényegében minden állítást automatikusan elfogad az ügyvezetés felől, ami teljesen elfogadhatatlan gyakorlat. Ez ellentétes a könyvvizsgálói munka alapvetéseivel, ezért határozottan fel kell lépni ellene.
– Jelentősek viszont az eltérések az MNB által felvázolt és az NGM által képviselt javaslat között. Hogyan lehet ezeket kezelni?
– Érdekes kettőséget tükröznek az MNB javaslatai: miközben a könyvvizsgálókat hibáztatják a brókerbotrány miatt, mégis bizonyos – felügyeleti szempontból kiemelten fontosnak mondott – vizsgálatokat a könyvvizsgálókkal végeztetnének el Ráadásul mindezt úgy, hogy ezt az extra munkát a felügyelt intézményeknek (bankoknak, brókercégeknek) kellene finanszírozni. Itt több dolgot is tisztázni kell. Egyrészt kérdéses, hogy a kritikus vizsgálatokat miért nem az MNB végzi a saját apparátusával.
A bevezetni tervezett kötelező online adatszolgáltatások és informatikai hozzáférések alapján az MNB minden információ birtokában lesz. Ha mégis úgy gondolják, hogy jobb kezekben vannak e vizsgálatok a könyvvizsgálóknál, akkor viszont figyelembe kell venni a kötelező könyvvizsgálati standardokat, amelyek meghatározzák az ilyen speciális megbízások feltételeit. A standardok egyértelműen rögzítik, hogy az MNB által kért munka nem képezheti részét a kötelező könyvvizsgálatnak, vagyis arra külön megbízást kell adni a könyvvizsgáló számára és természetesen a megbízónak a munkával arányos díjazásról is gondoskodnia kell. Ellenkező esetben alapvető érdekellentét alakulna ki.
Ha az MNB által megrendelt munkáért például az ellenőrzött bank vagy brókercég fizetne, akkor a könyvvizsgáló zsarolhatóvá válna: ha elárulja az esetlegesen feltárt jogsértést az MNB-nek, nem kapja meg a munkája ellenértékét a banktól, brókercégtől. Kérdés, hogy egy ilyen módon finanszírozott munka eredménye mennyiben használható fel felügyeleti célokra. Támogatom az MNB javaslatainak azt az irányát, hogy a könyvvizsgálóknak a korábbiaknál sokkal szigorúbb feltételekkel szabad megadni azokat a minősítéseket, amelyek alapján a pénz- és tőkepiac szereplőinek beszámolóit vizsgálhatják.
Jól látszik, hogy a jelen jogszabályi keretek között az MNB nem tudja kellő mértékben érvényesíteni javaslatait az ilyen minősítések megadása és visszavonása kapcsán a kamaránál, ami egyenes következménye annak, hogy a kamara egyszerre hatóság és érdekképviseleti szerv is. Álláspontom szerint a minősítésekről (és nemcsak a pénz- és tőkepiachoz kapcsolódó, hanem az államháztartásiról is) a jövőben az NGM-nek kell döntenie. Így van mód objektív és az MNB, továbbá az Állami Számvevőszék és az összes érintett szervezet javaslatait is érvényre juttató döntéseket hozni.
– Mindez azt jelenti, hogy nem támogatják azt a jegybanki elképzelést, hogy a pénzügyi cégekkel dolgozó könyvvizsgálókat az MNB, a többieket pedig az NGM felügyelje?
– Ezt a javaslatot nem tudom támogatni. Olyan ugyanis, hogy pénzügyi cégekkel dolgozó könyvvizsgáló, nem létezik. A könyvvizsgálók a jelen piaci környezetben „több lábon állnak”. Ügyfeleik között jellemzően többféle szervezet is előfordul, a termelő cégektől a bankokon át az önkormányzatokig, így aki ismeri a piacot, az tudja, hogy a könyvvizsgálókat nem lehet az ügyfélkör összetétele szerint felosztani. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az egyes felügyeleti feladatok szétválasztását az EU sem teszi lehetővé: a közelmúltban végrehajtott jelentős auditreform alapján ugyanis minden, a könyvvizsgálókkal kapcsolatos felügyeleti feladat egy kézben kell, hogy legyen.
Az NGM másfél éve látja el ezt a feladatot és a piac már most visszaigazolta az eredményeinket: a közelmúltban írtuk alá a megállapodást az amerikai könyvvizsgálói közfelügyelettel, a PCAOB-val (Public Company Accounting Oversight Board), amely csak a legmagasabb színvonalon működő felügyeleti szervezetekkel lép együttműködésre. Ezt jól szemlélteti, hogy eddig – Magyarországgal együtt – az unióban is csak kilenc állam volt képes megfelelni a követelményeinek.
Az NGM a közfelügyeleti tevékenységét a legszigorúbb és legfrissebb nemzetközi szabványok alapján végzi. Ennek eredményeként a piac sokat tisztult az elmúlt másfél évben: 2014-ben az ellenőrzött könyvvizsgálók 40 százaléka megbukott, sokan visszaadták a megbízásukat, mert belátták, hogy nem tudnak megfelelni az elvárásainknak. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a munkánkat ne hangolhatnánk össze a jegybankkal. Oly annyira így van ez, hogy tavaly augusztusban együttműködési megállapodást írtunk alá a jegybankkal.
Ennek keretében adtunk is olyan információkat az MNB-nek amely alapján felügyeleti intézkedéseket hoztak. Fontos, hogy jól lássuk a szerepeket: az MNB a pénz- és tőkepiac szereplőit vizsgálja, mi pedig az ő könyvvizsgálóikat. Vagy másképpen fogalmazva: az MNB-től azt várják, hogy vigyázzon az ügyfelek pénzére, az NGM-től pedig azt, hogy a könyvvizsgálói jelentések megalapozottak legyenek. E két elvárás mind módszertanilag, mind szakmailag egészen más megközelítést igényel, ezért nem szabad őket egybemosni.
– Varga Mihály egy előadásban egy sor, adószabályozásra vonatkozó elképzelést vázolt fel: a ciklus végéig egy számjegyű egységes – és alacsony – társasági kulcs, plusz hosszabb távon áfacsökkentés. Ez első látásra is több százmilliárdos bevételkiesés. Lesz ennek kiadási oldali ellensúlyozása, vagy csak a növekedésben bíznak?
– A három javaslatból kettő nem új keletű, a ciklus végéig megvalósulhat az egyszámjegyű szja, és az egykulcsos társasági adó.. Az egyszámjegyű szja általunk becsült költségvetési hatása – jelenlegi számításaink szerint - legalább 600 milliárd forint lesz, a társasági adóé pedig százmilliárd forint körül alakul. Az egységes társasági adó kulcsról még nincs végső döntés.. Az áfa csökkentésének lehetőségét valóban vizsgáljuk, de itt még csak a munkálatok elején tartunk. Ha a növekedési pálya továbbra is kedvezően alakul, mindenképp reális célkitűzés az áfa kulcsának csökkentése belátható időn belül.
– Hogy áll a bankadó csökkentésének előkészítése, mikortól csökkenhet, és az első lépcsőben mennyivel?
– A bankszektor szereplőivel folyamatosan zajlanak az egyeztetések, de természetesen az EBRD-vel aláírt megállapodást szem előtt kell tartanunk. Azt mindenképpen szeretnénk biztosítani, hogy az új, már a jövő évtől élő szabályozással egyik bank se járjon rosszabbul.
– Az online kasszák szabályozását milyen területekre kívánják kiterjeszteni, és mennyiben járult hozzá eddig bevezetésük a gazdaság kifehérítéséhez?
– Meggyőződésem, hogy a tavalyi, áfabevételekben mutatkozó, 226 milliárd forintos többlet nagy része az online kasszák bevezetésének volt köszönhető. Ráadásul ezt a pluszt úgy sikerült elérni, hogy gyakorlatilag nem volt Magyarországon. A társasági adóból származó bevétel is 10 százalékkal lépte túl a tervezettet, tehát egyértelműen kirajzolódik az online pénztárgépek bevezetésének hatása. Ami pedig a további lehetőségeket illeti: terveink szerint a szépségiparban és a taxisoknál is szeretnénk megoldani a kasszák bevezetését, és minél hamarabb elő kívánunk állni az erről szóló javaslattal. Konzervatív becslések szerint is már ebben az évben 20 milliárd forintos többletbevétele keletkezhet a költségvetésnek ettől a lépéstől.
– Az ekáer bevezetésétől mekkora többletbevételt remél a tárca?
– A terveinkben 60 milliárd forintos többlet szerepelt 2015-re vonatkozóan, és az eddigi tapasztalatok alapján ez teljesülni is fog. Legalább ennyire fontos ugyanakkor, hogy már az első 3 hónapban óriási tisztulás mutatkozik a piaci folyamatokban: nagyon sok „köztes” kereskedő eltűnt, rövidebbek lettek az értékesítési láncok, ami a lánc jellegű áfacsalásokat is nagymértékben visszaszorítja. A rendszert mára elfogadták a gazdálkodók, mostanáig több mint 1,5 millió fuvart rögzítettek.
Pankucsi Zoltán (41)
1974-ben született Orosházán. 1998-ban a Budapesti Közgazdasági Egyetemen közgazdász diplomát szerzett. 2000-ben mérlegképes könyvelő, majd 2005-ben okleveles könyvvizsgáló képesítést szerzett. 2008-tól a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja.1998-tól a Pénzügyminisztérium Számviteli főosztályának munkatársa, 2003-tól annak osztályvezetője. 2007-től az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft.-nél szakmai managerként dolgozott. 2010-től a Nemzetgazdasági Minisztérium Számviteli és szakképzési főosztályának vezetője volt. 2013-tól a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára.
1998-tól a Pénzügyminisztérium Számviteli főosztályának munkatársa, 2003-tól annak osztályvezetője. 2007-től az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft.-nél szakmai managerként dolgozott. 2010-től a Nemzetgazdasági Minisztérium Számviteli és szakképzési főosztályának vezetője volt. 2013-tól a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára.
-->
