Vasárnapi zárva tartás: egymásnak ugranak a plázák és a bérlők?
A kereskedők egy része sem bízik abban, hogy nem csökken a forgalma a vasárnapi zárás miatt, hiszen a hétvégéken volt jellemzőbb az impulzus-vásárlás. A plázák bérlőinek egy része ezért a hírek szerint azzal fordult az üzemeltetőkhöz: ha hét nap helyett csak hatig lehetnek nyitva, csökkentsék a bérleti díjakat.
A legtöbb üzemeltető azonban nem szeretne változtatni a szerződéseken. Az egyik pláza igazgatója lapunknak azt mondta, a bérlők sem kérik a szerződések módosítását, csak egy-két partnerük érdeklődött a továbbiakról. Az üzemeltetők általában azt mondják, érdemes volna várni, hogy megnyugodjanak a kedélyek és a fogyasztók hozzá szokjanak az új nyitva tartási rendhez. Akkor már azt is tudni lehet majd, valójában kit hogyan érint az új helyzet.
A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének nincsenek információi arról, hogy melyik tagvállalat milyen megállapodást köt bérlőivel – mondta Balatoni Judit főtitkár, hozzá fűzve, hogy a központok szinte kivétel nélkül meghosszabbították a nyitva tartást és péntek-szombat estére többen szerveznek programokat, hogy becsábítsák a fogyasztókat.
A Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédi iroda szerint azonban a zárva tartás jelentős hatással lehet az üzletek bérleti díjának változására. dr. Illés István ügyvéd egy csütörtöki háttérbeszélgetésen azt hangsúlyozta: speciális bérleti szerződésekről van szó, amelyek jellemzően hosszú távra, akár évtizedes periódusra (néha határozatlan időre) szólnak. Természetesen a kereskedőnek ez esetben is számolnia kell a piac- vagy a jogszabályi környezet esetleges változásával, a szokásos üzleti kockázattal. Vagyis nem kérhetik a szerződés módosítását, mert valami nem feltétlenül úgy alakul, ahogy tervezték. Ám ha a változások meghaladják a rendes és ésszerű kockázat mértékét, akkor van esélyük arra, hogy akár bírói úton kikényszerítsék a módosítást.
A bírósági módosításra akkor van jó esély, ha egy nagyobb horderejű jogszabályváltozás csak az egyik felet sújtja. (Ezt kivételes jogvédelmi eszközt jellemzően a rendszerváltás utáni időkben alkalmazták a lakásbérleti szerződések területén.) További feltétel, hogy a szerződéskötés időpontjában a változás ne legyen előre látható, azt ne az egyik fél maga idézze elő és haladja meg a rendes üzleti kockázat mértékét.
A vasárnapi zárva tartás esetében ezek a feltételek nagyrészt teljesülnek. A kérdés csak az, hogy a nyitva tartás megváltoztatása a rendes kockázat körébe tartozik-e és a körülmények változása eléri-e a lényeges mértéket. Ezeket a bíróságnak egyedileg kell mérlegelnie.
Azoknak, akik eddig sem tartottak nyitva, nyilván nem lesz esélyük. Viszont ahol a forgalom 10-20-30 százaléka esik ki, már érdemes lehet próbálkozni. Egy ilyen eljárásban a bíróság saját belátása szerint leszállíthatja a bérleti díjat.
A képet azonban árnyalja a piac valóságos működése. Ugyanis a bolt tulajdonosa nyilván nem várja meg ölbe tett kézzel, hogy tönkremenjen, hanem lépéseket tesz a kár enyhítése érdekében: hosszabb ideig tart nyitva, akciókat indít, csökkenti az alkalmazottak fizetését. Így viszont megtörténhet az is, hogy összességében nem lesz olyan mértékű a bevételkiesése, illetve nyereségcsökkenése, hogy az megalapozná a bírói szerződésmódosítást.
Más a helyzet akkor, ha a kereskedő az önkormányzattól béreli az üzlethelységet. Ha a ugyanis a bérleti díjat itt rendelet szabályozza, azt nem lehet megtámadni a bíróságon (a szerződésbe foglalt díj azonban önkormányzati bérlemény esetén is csökkenthető).
Ellentmondó jogszabályok
A vasárnapi zárva tartást előíró törvény ha csak a jelenleg hatályosnak vélt joganyagot kellene átültetniük a kereskedőknek a gyakorlatba – de a bejelentések szerint újabb változásokkal is szembe kell majd nézni. E héttől a kereskedők már számolhatnak azzal, hogy a nyitvatartási szabályok felügyeletét ellátó fogyasztóvédelmi hatóság felkeresi üzletüket. A Réti, Antall és Társai PwC Legal szerint a törvényt jogi szempontból számos belső ellentmondás feszíti, és nem áll teljes összhangban az ágazati alapjogszabálynak számító kereskedelmi törvénnyel sem. Például: a törvény csak az üzletek zárva tartását tiltja, azonban kiskereskedelmi tevékenység azonban nem csupán üzletben végezhető. Nem tisztázódott még megnyugtató módon, hogy a nem üzletben folytatott kiskereskedelmi tevékenységekre - így különösen az e-kereskedelemre, üzleten kívüli kereskedelemre - milyen jogalkotói és hatósági elvárások vonatkoznak” – mondja Dr. Firniksz Judit, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje.Az értelmezési kérdések mellett az ellenőrzéshez kapcsolódó gyakorlati kérdések is felmerülnek: hogyan kell egy esetleges hatósági ellenőrzés esetén bizonyítani, hogy valamely üzlet a kivételek körébe tartozik (például világörökségi területen található) vagy azt, hogy a vasárnapi nyitva tartásra jogosult üzletben jelenlévő személy segítő családtagnak minősül?
Az értelmezési kérdések mellett az ellenőrzéshez kapcsolódó gyakorlati kérdések is felmerülnek: hogyan kell egy esetleges hatósági ellenőrzés esetén bizonyítani, hogy valamely üzlet a kivételek körébe tartozik (például világörökségi területen található) vagy azt, hogy a vasárnapi nyitva tartásra jogosult üzletben jelenlévő személy segítő családtagnak minősül? -->
