Az unióból vonul vissza a kormány

Az uniós fejlesztési kiadások 47, és az ugyanezen a soron elkönyvelt bevételek 50 százalékos mérséklődése magyarázza leginkább, miért csökken jövőre az állam mérete. A kormány ugyan sokat takarít meg azon, hogy (a táppénzre fordított összegeken kívül) tulajdonképpen nem növeli a szociális kiadásokat, miközben csökkennek a kamatkiadások is, ám az állami visszavonulást ezek kevésbé magyarázzák, miután a kormányzat – a béremelések és a saját erőből indított 160 milliárdos útépítési program miatt – többet költ az itt megtakarított összegeknél.

Magyarországon tavaly bőven az uniós átlagnál többet, a GDP 47,6 százalékát vonta el a kormányzat, a jövedelemcentralizáció a kilencedik legmagasabb Európában, jóval a régiós versenytársak felett volt, ami nem csoda, hiszen az állami olcsósági versenyt Románia vezeti 33,6 százalékos aránnyal, Lengyelország a hetedik, Szlovákia pedig a kilencedik volt a sorban a 39 százalék alatti mutatókkal.

A szerdán benyújtott költségvetési törvényből az derült ki, hogy a kormány jövőre már valóban csökkenteni fogja az elvonások mértékét: nem csak a GDP-arányában, de nominálisan is kevesebbet terveznek ugyanis költeni az ideinél. Erre a hivatalos magyarázat a kamatkiadások csökkenése volt, amihez az elemzők rögtön hozzátették: a szociális kiadások, az egészségügyre és az oktatásra fordított összegek nem igazán fognak növekedni, márpedig ez jelenti a megtakarítást (azon kívül, hogy a nyugdíjakat az igen alacsonyra tervezett 1,6 százalékos inflációs mutató szerint emelik majd). A kiadási főösszeg mérséklődése eleve megkérdőjelezi azt a kormányzati ígéretet is, hogy az adócsökkentések ellenére nem lesz olyan terület, olyan tárca, amelynek mérséklődni fog a támogatása.

Az idei és a jövő évi kiadási keretek összehasonlításából például kiderül, hogy az ombudsman hivatala és a Magyar Tudományos Akadémia kerete is csökken minimálisan, miközben az Emberi Erőforrások Minisztériumánál jelentősebb a mérséklődés. Itt azonban nem a tárca költségvetése szűkül, hanem a családpolitikai támogatásokra fordított összeg csökken. A költségvetési csata nagy nyertesének első pillantásra ismét a Miniszterelnökség tűnik, valójában azonban a kancellária szinte minden egyes során kisebb a kiadási keret az ideinél. A fejezeti keret növekedése a tartalékként félretett, vagy a rendkívüli kiadásokra elkülönített keret 75 milliárdos megemelésének és a paksi kiadások (szintén itt elszámolt) százmilliárdos növekményének a következménye. A kancellária ezek nélkül számolva 21 százalékkal költ kevesebbet.

A legnagyobb megtakarítás azonban az uniós fejlesztési kiadásoknál van, ezek megfeleződése közel 1200 milliárd forintot vesz ki a büdzséből kiadási, és kevesebb mint 900 milliárdot a bevételi oldalon (egyúttal 300 milliárdos mozgásteret teremtve a kabinetnek). A költségvetés problémája azonban 2017-től az lesz, ami a gazdaságpolitika nyeresége: az uniós programok újbóli beindulásával ezek az összegek ismét megjelennek a büdzsében. A beruházási aktivitás mellett így az újraelosztási ráta is növekedni fog, vagyis nem lesz szó arról, hogy az állam méretével Magyarország elkezdi közelíteni a versenytárs országok szintjét.