Ázsia jövőre is lehagyja összes versenytársát

Az ázsiai–csendes-óceáni térség marad a világ leggyorsabban növekvő régiója – állítja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tegnap közzétett éves regionális jelentése. A tavaly a globális növekedés közel kétharmadát adó térségben idén 5,6 százalékkal, jövőre 5,5 százalékkal nőhet összességében a GDP – miközben a világgazdaság 3,5, illetve 3,7 százalékkal bővül majd –, ám a kockázatok lefelé mutatnak, elsősorban Kína és Japán miatt. E két ország vártnál gyengébb teljesítménye visszahathat a régióra, amelynek országai megszenvedhetik a dollár felértékelődését is, tekintve a sok helyütt ebben jegyzett adósságállományt.

Pozitív hatást várnak viszont az IMF szakértői az alacsony olajáraktól: az ennek nyomán is emelkedő személyes reáljövedelem 1,7 százalékkal járulhat hozzá idén a térségbeli növekedéshez.

A növekedési előrejelzések még visszavágásra szorulhatnak a globális pénzpiacokon mutatkozó jelentős volatilitás miatt – figyelmeztetett a jelentés –, hosszabb távon pedig akkor, ha egyes országok nem képesek előrevinni a szerkezeti reformokat. Az elvárások között említi a szervezet, hogy Japánban a nők nagyobb hányadának kellene megjelennie a munkaerőpiacon, Kínában alaposan át kellene alakítani az állami vállalatokat és a pénzügyi szektort, Indiában pedig fel kellene számolni az infrastruktúrában mutatkozó szűk keresztmetszeteket.

Az adósságállomány gyors emelkedése mind ez ideig kezelhetőnek mutatkozott, hála a a kedvező pénzügyi körülményeknek és a reáljövedelmek emelkedésének, de a térség számos országában aggasztó marad az ingatlanpiac gyengülése, a múltbeli gyors eladósodás ebben a szegmensben. Sok országban van még mozgástér a kamatok csökkentésére, illetve a kormányzati kiadások fokozására, ha a gazdaság élénkítésére volna szükség – véli az IMF, hozzátéve, hogy megítélésük szerint a most követett kamatpolitikák többsége megfelel a jelenlegi feltételeknek.

A Valutaalap jelentése már a legelején kiemeli, hogy tavaly az ázsiai–csendes-óceáni térség adta a világ GDP-jének csaknem 40 százalékát, míg 2000-ben ez az arány még a 30 százalékot sem érte el. A szervezet ugyanakkor figyelmeztetett: nem érdemes arra számítani, hogy egyhamar visszatér a 2009 előtti növekedési ütem a térségben, mert a termelékenység gyengül, a lakosság pedig elöregszik. A potenciális növekedés már most lassult az egész térségben.

Kínáról szólva az IMF kiemelte, hogy az országnak tovább kell törekednie a rugalmasabb árfolyam-politikára. Pekingnek csökkentenie kell a devizapiaci intervenciókat – int a szervezet –, a gazdaság lassulását elsősorban fiskális ösztönzőkkel kellene kivédenie. (A mostani utalása arra, hogy a jüannal még nincs minden rendben, azért is érdekes, mert az utóbbi időben sok szó esett arról, hogy a kínai fizetőeszköz rövidesen bekerülhet a világ meghatározó valutáit tartalmazó IMF-kosárba.) A Valutaaalap becslése szerint 2017-re 6 százalék körül stabilizálódhat az éves GDP-bővülés a legnagyobb ázsiai gazdaságban. A fenntartható növekedéshez azonban kulcsfontosságú a 2013-ban elhatározott reformok folytatása, beleértve azt is, hogy fel kellene számolni a kockázatos hitelezési tevékenységeket, köztük az árnyékbankokét.