Brüsszelnek sem tetszik a kötelező német minimálbér

Aránytalan mértékben torzítja a szolgáltatáshoz és az áruk szabad mozgásához fűződő jogot az az előírás, hogy a német hatóságok minden Németországot érintő fuvar esetében az ottani szakaszokon szövetségi minimálbérszabályok teljesítését követelik meg – ezzel indokolta az Európai Bizottság, hogy kötelezettségszegési eljárást indított Berlin ellen.

Németország ettől az évtől kezdve minden oda vagy onnan árut szállító, illetve az országon áthaladó fuvarozó esetében megköveteli, hogy a német földön végzett munka után a nem német munkáltatók is a helyi minimálbért, óránként bruttó 8,5 eurót fizessenek. Ha erről nem rendelkeznek már a fuvar előtt, 30–500 ezer eurós bírságot is kiszabhatnak rájuk. A rendelkezés ellen több európai ország fuvarozói tiltakoztak, köztük a magyarok is. Ennek nyomán a németek hatóságok felfüggesztették a szabályozás alkalmazását a tranzitforgalomban.

A németek célja az volt, hogy felvegyék a harcot az ottani béreknél alacsonyabb árszinten működő kelet-közép-európai fuvarozócégek ellen. A bírálók szerint azonban aránytalanul magas díjtételről van szó, amely ráadásul nem is a munkavállalót illeti meg, hanem a cégekre terhelődik. Az Európai Bizottság is elfogadta ezt az érvelést: az eljárás megindítását indokló közleményében azt írta, támogatják a minimálbér alkalmazását, ám „nem indokolható a német intézkedése alkalmazása az áthaladó és bizonyos nemzetközi szállítási tevékenységre, mert aránytalan adminisztratív akadályokat állít, amelyek megakadályozzák az egységes piac rendes működését”.

A ZDF áprilisi összeállítása szerint Németország nyugati részein nem okozott változást a minimálbér, de a keleti tartományokban működő vállalkozásokat nehéz helyzetbe hozta. A béreket ugyanis úgy kellett emelniük, hogy közben az erős árnyomás miatt nem tudták a fogyasztóikra hárítani a költségnövekedést.