Elemzők szerint július közepéig tart ki Athén

Június elejére születhet meg a megállapodás a görög kormány és nemzetközi hitelezői között – ezzel hűtötte le Jean-Claude Juncker azokat az athéni nyilatkozatokat, amelyek szerint már csak napok kérdése a régóta húzódó megegyezés Alekszisz Ciprasz kormányával. Az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban egyébként optimistán nyilatkozott a kilátásokról, de azt a sajtóhírt is cáfolta, hogy létezne egyfajta „Juncker-terv”, amely akkor is biztosítana valamennyi összeget – az EKB forrásaival együtt csaknem négymilliárd eurót – a csőd szélén lavírozó athéni vezetésnek, ha belátható időn belül nem születik meg a megállapodás, és így nem jutnak hozzá a görögök a 240 milliárd eurós mentőhitelprogram utolsó, 7,2 milliárdos részletéhez.

Jórészt ez a két híresztelés volt az alapja annak a hirtelen jött derűlátásnak, amely a piacokon is éreztette hatását. Tegnap azonban nem csak Juncker, de az Európai Bizottság rendes napi sajtótájékoztatóján Margaritis Schinas szóvivő is cáfolt, tagadva a létezését a Vima című lap által emlegetett kompromisszumos javaslatnak, amely az adóreformért cserébe alacsonyabb elsődleges költségvetési többletet engedélyezne a görögöknek.

Annak is kicsi az esélye, hogy a csütörtökön kezdődő rigai Keleti Partnerség-csúcson kiegyeznének a görögökkel. Juncker erről csak annyit mondott, az a találkozó nem erről szól – vélhetően az elhúzódó ukrajnai válság lesz ezúttal is a fő téma. Angela Merkel német kancellár és François Hollande francia államfő viszont tegnapi berlini találkozójuk után azt jelezték: készek a lett fővárosban találkozni Alekszisz Ciprasz miniszterelnökkel.

Merkel szerepe nem csak azért lehet kulcsfontosságú a megegyezésben, mert a német kormány ragaszkodik a legkeményebben a két hitelprogram idején kialkudott feltételek betartásához. A kancellárnak saját pártja egyes frakciói számára is meggyőző kompromisszumra kell törekednie Athénnal – írja az Ekatimerini görög lap internetes kiadása. A lap emlékeztet: amíg Merkel – Junckerhez hasonlóan – a görög euróövezeti tagság minden áron való fenntartását támogatja, a CDU/CSU nem minden tagja ragaszkodik ehhez.

Távol áll a pártegységtől a vezető görög kormánypárt, a Sziriza is. A számos radikális baloldali pártocskából álló szövetség amúgy is heterogén, ám a Financial Times szerint már több vezetője is nyíltan szembeszállt Alekszisz Ciprasszal. A januári előre hozott választások után hatalomra került erő sorra adja fel a kampányban elhangzott ígéreteinek teljesítését, amivel a párt keményvonalasai nem értenek egyet.

A viták elsimítása érdekében tegnap fórumot tartott a Sziriza, a londoni üzleti lap azonban arra hívja fel a figyelmet: az igazi ellentétek akkor jöhetnek elő, ha az athéni parlament majd a hitelezőkkel megkötött egyezségről fog szavazni.

Ennek azonban nem csak a dátuma nem ismert még, hanem a feltételei sem világosak, miközben a görögök vészesen fogynak ki az időből. Azt sem lehet pontosan tudni, meddig tartanak ki az athéni tartalékok – vagy éppen azt, hogy a kormány még honnan lesz képes újabb pénzeket elvonni adósságszolgálatai teljesítése érdekében. A Bloomberg elemzői szerint július közepe lehet a végső dátum; konkrétan az Európai Központi Bank számára fizetendő 3,5 milliárd eurós törlesztés sodorhatja végképp csődbe a görögöket.

Csúszásban az adóhivatal

Jókora késéssel indította el a görög adóhatóság azt a weboldalt, amelyen keresztül a helyiek benyújthatják adóbevallásukat – írja az Ekatimerini. A lap emlékeztet: az év első hónapjaiban a kormány azért is került nehéz helyzetbe, mert a vártnál jóval alacsonyabban alakultak az adóbevételek. Ennek ellenére az oldal csak három hónapos késéssel, a múlt hét végén lett működőképes. Mivel így mindössze 45 napjuk maradt a görögöknek, hogy valljanak tavalyi jövedelmeikről, várható, hogy Athén meghosszabbítja a bevallási határidőt, ami a következő hónapokban is alacsonyabb bevételt eredményezhet.